15 éves a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Egy életrevaló egyházmegye
Szerző: Kovács Ágnes
Fotó: Kovács Ágnes
Az egyházmegyék határait illetően több elképzelés is született, mígnem 1992 szeptemberében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízta dr. Dékány Vilmos eszetergomi segédpüspököt, hogy hozzon létre egy bizottságot szakemberek bevonásával az egyházmegyei határok kiigazítására. Az érintett egyházmegyék főpásztorai delegálták a tagokat a bizottságba, amelynek objektív javaslata alapján megszületett a döntés, ami a megyei határokhoz, a természetes határokhoz igazodva, az úthálózatot, a földrajzi viszonyokat, a történelmi vonatkozásokat is figyelembe vette. 1993. április 27-én, a MKPK rendkívüli konferenciáját követően lezárult a mintegy másfél éves előkészítő időszak, amelyre 1993-ban II. János Pál pápa Hungarorum Gens kezdetű bullája tette fel a koronát, létrehozva a Kaposvári és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét.
Az új egyházmegye határai egyben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Hajdú-Bihar megye közigazgatási határai is. Székhelyül Debrecenre eset a választás, ebben a döntésben szerepet játszott a város kulturális rangja, az ökumenizmus erősítése a városban, továbbá az a tény, hogy Debrecen valamikor a nagyváradi apostoli kormányzó székhelye volt.
Az egyházmegye védőszentje: Szent László király
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Szent László királyt védőszentjeként tiszteli. Ebben a választásban is történelmi szempontok estek latba. Szent László tevékenysége kapcsolódott ehhez a kelet-magyarországi területhez. 1092 pünkösdjén a magyarság legendás lovagkirálya egyházi zsinatot és törvényhozó országgyűlést tartott Szabolcson, az ország főpapjai és világi elöljárói jelenlétében. A zsinat kiemelt jelentőségű volt a maga korában, hiszen az ország belső egységének megszilárdítását szolgálta, határozatai László I. Törvénykönyve néven váltak a magyar jogtörténet kiemelkedő alkotásává. Szent László szervezte újjá a Nagyváradi Egyházmegyét, amelynek magyarországi területe is része lett a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyének. A magyar király végső nyughelye is Nagyváradon van.
