A föld az emberiség közös java
A környezetvédelem tízparancsolata
Szerző: MK
1. A Szentírás rögzíti a környezeti kérdésekkel kapcsolatos erkölcsi alapelveket. Az Isten képmására teremtett emberi személy minden földi teremtmény fölött áll, ám ezekkel felelősen kell bánnia. Krisztus megtestesülése és tanítása bizonyítja, hogy a természet értéket képvisel: a világon semmi sem esik kívül a teremtés és a megváltás isteni tervén.
2. Az Egyház társadalmi tanítása két fontos szempontra figyelmeztet. Nem tekinthetjük a természetet pusztán manipulálható kísérleti objektumnak vagy kiaknázandó erőforrásnak; de nem is abszolutizálhatjuk, nem helyezhetjük az emberi személy méltósága fölé.
3. A környezet kérdése globális ügy, hiszen a föld az emberiség közös java. A környezet iránti felelősségünk a jövendő nemzedékekre is kiterjed.
4. Az emberi méltóság szempontjából fontos megerősíteni az erkölcs és az emberi jogok elsőbbségét a technológiával szemben. A tudományos és technológiai eljárások legfőbb viszonyítási pontjának az emberi személy tiszteletének kell lennie.
5. A természetet önmagában nem tekinthetjük isteni valóságnak, ezért nincs elzárva az emberi tevékenységtől; a Teremtő ajándékozta az emberi közösségnek, és rábízta az emberi értelemre és felelősségérzetre. Következésképpen nem tilos beavatkoznunk az ökoszisztémába, de csakis úgy, hogy tiszteletben tartjuk annak rendjét és szépségét, valamint minden teremtmény hasznosságát.
