Cikkek listázása

A politikusok felelőssége…

A földművelő család – érték

Szerző: B.L.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) római székházában június 3. és 5. között rendezték meg azt a nemzetközi konferenciát, amelynek témája a világ élelmezésbiztonsága, a klímaváltozás és a bioenergia volt. Szinte naponta lehetett már a konferencia előtt is hallani arról, hogy a válság okai közé tartozik, hogy az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása miatt jelentősen csökkentek a tartalékok, Európában például az elmúlt huszonöt évben nem voltak olyan üresek a gabonatározók, mint most. A dráguló üzemanyag pedig nemcsak a termelést, de a szállítást is költségesebbé teszi. Az elmúlt évben világszinten átlagosan negyven százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, emiatt pedig a világ több országában válsághelyzet alakult ki, mely egy esztendő alatt százmillióval növelte a világban azoknak az embereknek a számát, akiket éhezés fenyeget. Egyiptomban, Bangladesben, Afganisztánban, Pakisztánban és Indonéziában a magas élelmiszerárak és az éhínség miatt tüntetések, zavargások voltak. Rövidtávon nem várható megoldás, a politikusoknak azonban cselekedniük kell.

A római konferencián elhangzott, hogy a válság hátterében pénzügyi, kereskedelmi támogatási problémák is állnak, mert amíg az OECD országaiban jelentős az agrártámogatás, a fejlődő országokban erre nincs lehetőség. A világpiaci folyamatok a világ szegény országait még szegényebbé teszik, mely a FAO álláspontja szerint elkerülhető volna, ha a szükséges erőforrásokat mozgósítanák. Biztató jelek már most is vannak: a világpiaci árak az elmúlt hónapokban csökkentek, és jó termés várható ebben az évben. Ennek hatását azonban valószínűleg csak később érzik meg az emberek. Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban nagy lehetőségek rejlenek a globális élelmezésbiztonság javulása szempontjából. Ezekben az országokban 23 millió hektár olyan mezőgazdasági terület van, amelyet korábban kivontak a termelésből. Az élelmiszerárak letörését is segítené, ha ebből legalább 10-13 millió hektárt újra bevonnának a művelésbe.

A bioüzemanyagok elterjedése is a válságot fokozó okok közt szerepel, mivel az alternatív energiahordozók egy része a korábban élelmezési célra termesztett növényekből készül, mezőgazdasági területeket vesz el, de az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a természeti erőforrásoknak, így a talaj termőképességének is vannak korlátai.

Több mint kétszázötven keresztény szemléletű szervezet azzal a kéréssel fordult a FAO Rómában tartott konferenciájának résztvevőihez, hogy indítsanak cselekvési programot nemzeti, regionális és nemzetközi szinten, amely az alapvető spirituális értékekre épül, és egyenrangú félként vehetnének részt benne a polgári társadalom képviselői is.

XVI. Benedek pápa Tarcisio Bertone bíborost, vatikáni államtitkárt kérte meg, hogy különleges figyelemmel kísérje a konferenciát. A Szentatya a bíboros államtitkáron keresztül beszédet intézett a nemzetközi szervezethez. Ebben szólt arról, hogy az éhség és az alultápláltság elfogadhatatlan egy olyan világban, amely valójában rendelkezik megfelelő termelési szinttel, elegendő erőforrással és ismerettel ahhoz, hogy véget vessen az éhezésnek. A pápa arra szólította fel a FAO konferencia résztvevőit, hogy egyre átláthatóbban működjenek együtt azokkal a szervezetekkel, amelyek csökkenteni kívánják a gazdagok és szegények közötti fokozódó különbséget. Országos szinten pedig strukturális reformokra van szükség az elmaradottság leküzdésére, hiszen közvetlenül ebből fakad az éhség és az alultápláltság. A pápa felemelte szavát a kistermelők érdekében: biztosítani kell, hogy ők is teret kapjanak a gazdasági életben. Ismét fel kell fedezni a földművelő család értékét. Ez olyan életforma, amelyben a termelési módszerek apáról fiúra szállnak, és amely egyben nevelést, kultúrát és vallásosságot is jelent – fejezte be levelét XVI Benedek pápa.

A FAO már 2002-ben figyelmeztette a döntéshozókat a problémákra. Azt ajánlotta, hogy az országok növeljék a mezőgazdaságra fordított pénzt, bár a mezőgazdasági befektetések csak hosszú távon éreztetik hatásukat. Ennek mértéke a 80-as években még évi 9 milliárd amerikai dollár körül volt, mely a 90-es évek végére 5 milliárdra csökkent. A jelenlegi válságban egyértelmű a politikusok felelőssége is, hiszen amikor cselekedniük kellett volna, nem tették.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>