Ifjúsági világtalálkozó Ausztráliában
Sydney: újra éled a remény
Szerző: Körössy László
Fotó: Körössy László
Ezen a misén XVI. Benedek huszonnégy fiatalnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét, valamint kihirdette, hogy a következő világtalálkozó Madridban lesz 2011-ben. A spanyol fiatalok kitörő örömmel fogadták a bejelentést, és még erőseben éltették a pápát, mint azelőtt, habár a találkozó közös alkalmain korábban sem fukarkodtak a hangos „Viva la Papa” kiáltásokkal.
A „szentség” jelentôsége a találkozón
Napjainkban a szentség fogalma egyre inkább érthetetlenné válik a modern ember számára. A szentséggel való találkozás lehetőségei mintha beszűkültek volna. Sydney-ben, a kozmopolita nagyvárosban különös és sokféle módon adott jelet magáról a létező szentség. A szervezők városszerte – a turisták által is kedvelt helyszíneken is – szent helyeket alakítottak ki a találkozó idején. Az anglikán St. James-templomban például egész nap lehetett imádkozni a taizei kereszt előtt. A St. Mary-katedrálisban, az ausztrál katolikusok anyatemplomában Boldog Piere Giorgo Frassatinak Torinóból Sydney-be szállított testereklyéje előtt lehetett imádkozni, és ugyanitt megismerkedhettek a zarándokok az Ausztráliában boldoggá avatott Mary McKillop képekben és rövid ismertetőkben elmesélt élettörténetével.
A pápa többször is utalt beszédeiben a szentekre, fohászkodott hozzájuk; többek közt Teréz Anyához, Goretti Máriához, Faustina nővérhez, segítségüket kérve, hogy a fiatalok „felfedezzék” maguknak a Szentlelket, az evangéliumi életet, hogy áldás lehessenek embertársaik számára. Egy emberarcúbb világért imádkozott a pápa, a megújuló Egyház reményében, látva a fiatalok ezreit, akik hitükről tanúságot tettek Sydney-ben.
A „szentség” jele volt a városban a pénteki napon megtartott élő keresztút is, melyet számos sydney-i lakos is nagy figyelemmel követett, ha máshogy nem, a televízión, amely rendszeresen közvetítette a rendezvény főbb eseményeit. Ha már a médiáról esik szó, meg kell említeni, hogy a sok vallású, sok etnikumot magába foglaló, kozmopolita nagyváros vezető napilapjai egytől egyig igen pozitívan értékelték a nagy eseményt. A helybeliek elmondása szerint a lakosság meglehetősen tartott a rendezvénytől, a sok ezer fiatal jelenlététől. Annál nagyobb volt a meglepetés, hogy a fiatalok nem randalíroztak, nem volt semmiféle botrányos esemény, a rendőröknek alig akadt dolguk, hacsak nem az, hogy csoportképeket készítsenek egy-egy hazáját éltető, zászlóval vonuló zarándokcsoportról, akik megkérték őket erre.
Óceánia nagyon ott volt
Már csak az elérhető távolság miatt is a sydney-i ifjúsági találkozón voltak jelen eddig legnagyobb számban Óceánia egyházai. Fiji, Samoa, Tokalou, Tonga, Mariana és más szigetek lakói elhozták a világtalálkozóra táncaikat, énekeiket, a természeti népek életörömét, kultúráját, ritmusait. Rendkívül népszerűek voltak bemutatkozó előadásaik, amelyeket többnyire Sydney parkjaiban tartották meg. Persze, ha ritmusokról van szó, nem hallgathatunk az olaszok, spanyolok, dél amerikaiak lelkes dobolásáról, énekléséről sem. Nem egyszer lehettünk tanúi a metró járatain a mosolyra fakadó vagy újságja, laptopja mögül kíváncsian figyelő ausztrálok szimpátiájának, amikor megszólalt a „La Bamba” vagy éppen a találkozó himnusza. Déltájban, ebédszünetben a bankokból kilépő elegáns, öltönyös urak az utcán vonuló, olykor keresztet, máriás vagy Krisztus-képpel díszített zászlót vivő fiatalokat nézve a vallásról, a hitről kezdtek el egymás közt beszélni. Olyan dolgokról, amelyek talán már évekkel ezelőtt alámerültek emlékezetük mélységeibe.
Bocsánatkérések
Az ifjúsági világtalálkozó az ausztráliai pápalátogatás – szinte egészét kitevő – része volt, de sor került magas szintű világi, ökumenikus és vallásközi találkozókra is. Kevin Rudd, az államszövetség miniszterelnöke elismerést kapott a pápától, mert az idei évben, megválasztása után alig két hónappal új távlatokat adott a helyi őslakosok integrációjának azzal, hogy a velük szemben elkövetett múltbeli bűnökért bocsánatot kért, fogadta képviselőiket az idei első parlamenti ülésszakon, és hosszú távú tervet javasolt gazdasági és oktatási téren történő felzárkóztatásuk érdekében.
A világtalálkozón egyébként jelentős szerepet kaptak a liturgikus eseményekben is az őslakosok. Köszöntötték a Szentatyát, és a hajón, amelyen a XVI. Benedek bevonult a sydney-i Darling öbölbe, szintén ott voltak. Jellegzetes hangszerük, a mélységekből megszólaló didgeridoo (didzseridu), ütőhangszereik és erőteljes, vad, kifejező táncuk egy olyan kultúra részei, amelyet a civilizáció csak rombolt az elmúlt két évszázadban, s amely ugyanúgy védelemre szorul, mint a Föld más kincsei.
Bocsánatot kért a pápa is, mégpedig azon múltbeli bűnök miatt, amelyeket egyháziak követtek el. A szexuális visszaélésekről van szó, amelyet már amerikai látogatása során is elítélt a Szentatya, és most Sydney-ben ismét, még erőteljesebben, a felelősségre vonást is hangsúlyozva, egyrészt az ausztrál klerikusok körében megtartott misén, másrészt az áldozatok képviselőivel találkozva.
A pápa megújulásért fohászkodó szavai, a fiatalok által újra megerősödött reménye az Egyház jövőjében és általuk a világ jövőjében ebben a formában is megmutatkozott a világtalálkozón, amelynek mérlege ezért, de nem csupán emiatt rendkívül pozitív, és ez lendületet adhat az elkövetkezendő három esztendőre – a következő találkozóig.