60 éves az Országos Kéktúra
„Nekem szülőhazám”
Szerző: Szalontai Anikó
Fotó: Vida József
A második világháború után az ötvenes években keltették új életre a kéktúrát, amikor a természetjárók nem juthattak túl az országhatáron. 1953-ben Horváth József vehette át az első jelvényt a táv teljesítéséért. A Magyar Természetbarát Szövetség ma is egy kitűzővel ismeri el, ha valaki hivatalosan, minden ellenőrző ponton pecsételve végigjárja az utat – az elmúlt évtizedek alatt több mint négyezer jelvényt adtak már át.
Az ötvenes évek második felétől olyan népszerűségnek örvendett a kéktúra, hogy sorra adták ki az egyre bővülő és részletesebbé váló kézikönyveket, térképeket. Az útvonalat a hetvenes években nyugat felé meghosszabbították Velem községig, ám csak a rendszerváltás után kerülhetett a kéktúra végpontja az osztrák-magyar határon álló írott-kői kilátóhoz.
1979-ben Rockenbauer Pál úti filmje révén azok is megismerték az Országos Kéktúrát, akik soha nem indultak el rajta. A Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatot ma a kéktúra történelmének egyik mérföldköveként tarják számon. Már csak azért is, mert hét évvel később ismét útra kelt Rockenbauer Pál a televízió munkatársaival, a nyugati végpontból déli irányba, hogy maguk választotta úton elérjék Szekszárdot. A Még egymillió lépés … útvonala 1989-ben vált a kék út részévé Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra néven. Közben megszületett a terv a további bővítésre, amit egy újabb film vezetett be: a Kerekek és lépések, amelyet Rockenbauer Pál emlékének dedikáltak. Ennek nyomán 1992-ben kezdték felfesteni Szekszárdtól kelet felé a kék jelzést, így lassan kirajzolódott az Alföldi Kéktúra. Az országot körbeölelő kék út 1996-ra, az államalapítás millecentenáriumára zárult össze. A három nagy túrát együtt Országos Kék Körnek szokták nevezni, amely összesen 2520 kilométer hosszú.
Mindezzel párhuzamosan a kék kör fokozatosan az európai nemzetközi turistaútvonalak tagjává is vált. Az Országos Kéktúra például – Kőszegtől Sátoraljaújhelyig – a Spanyolországtól Görögországig vezető, Európai Hosszútávú Turistaút része.
A Magyar Természetbarát Szövetség által kiadott igazolófüzet „útravaló gondolatai” Radnóti Miklós Nem tudhatom című versének első soraival kezdődnek, őrizve a magyar táj szeretetéből fakadó célkitűzést, amely a túra megálmodóit mozgatta. Hiszen az országot átszelő útvonal nemcsak a kirándulást szolgálja, hanem azt is, hogy a túrázók megismerjék hazánk teremtett és ember alkotta szépségeit, kultúráját, történelmét. A kék út ezért, amellett, hogy bevezeti a kirándulót a még érintetlenül maradt, természet uralta területekre, nem kerüli el a településeket, történelmi emlékhelyeket sem. Ugyanakkor sportteljesítménynek sem lebecsülendő, bár a kéktúra egyik nagy előnye, hogy nem igényel különösebb fizikai felkészülést.
Talán nem is vettük észre, de kirándulások alkalmával bizonyára sokan megtettük már az Országos Kéktúra egy-egy szakaszát.
Hogyha valaki hivatalosan szeretné teljesíteni a távot, annak sem kell egyszerre végigmennie az útvonalon, hogy átvehesse a szabálytalan négyszög alakú, végtelenbe futó utat szimbolizáló jelvényt. Időbeli korlátozás nélkül, bármely irányban, bármilyen szakaszokra bontva teljesíthető a kéktúra. Magyar Természetbarát Szövetség a hat és tizennégy év közötti gyerekek számára háromszáz kilométernyi, csökkentett távolságú Gyermek Kéktúrát is kiírt, amely szintén bármikor, bármilyen irányból bejárható. Az összes pecsét megszerzésén túl csak az a fontos, hogy valóban megcsodáljuk közben hazánk szépségeit, megismerjük a különböző tájak embereinek mindennapjait, és felfedezzük rejtett, félig feledett történelmi, kulturális értékeinket.