Szent István turistavándorlás – hatvan éve, 1938-ban így nevezték el az Országos Kék Úton végighaladó első, szervezett túrát. Az eredeti elképzelések szerint ötévente tartottak volna jubileumi túrákat az országot kelet-nyugati irányban átszelő útvonalon. A kék utat ugyanis, melyet ma Országos Kéktúraként ismerünk, Szent István halálnak kilencszázadik évfordulójára emlékezve, egyben a Magyar Turista Szövetség fennállásának huszonötödik jubileumára készítették.
A szövetség a turistasággal foglalkozó társaságokat tömörítette, s a „kék út” ötlete valójában a szövetség egyik alapító tagjától, a Magyar Turista Egyesület elnökétől származik. Cholnoky Jenő – az író Viktor és László testvére – a legkiválóbb magyar földrajztudósok egyike volt: világutazó professzor, aki tudós létére szépírói színvonalon, gyönyörködtető és szórakoztató módon írt. Az eredetileg Sümegtől Nagy-Milicig tartó úton 1928-tól, tíz év alatt festették fel a kék jelzéseket. Elkészültekor Európa első hosszú távú turistaútja volt. A Szent István vándorlás résztvevői a két végpontról egyszerre indultak, hogy több mint húsz nap után az út központján fekvő Dobogókőn találkozzanak. Magyarország kiterjedt túrahálózata hazánk természeti kincse, amelynek egyik legismertebb része ma is az Országos Kéktúra. Az útvonal hosszabb az eredetinél: Írott-kőtől Hollóházáig tart, s több mint 1100 kilométer.
A második világháború után az ötvenes években keltették új életre a kéktúrát, amikor a természetjárók nem juthattak túl az országhatáron. 1953-ben Horváth József vehette át az első jelvényt a táv teljesítéséért. A Magyar Természetbarát Szövetség ma is egy kitűzővel ismeri el, ha valaki hivatalosan, minden ellenőrző ponton pecsételve végigjárja az utat – az elmúlt évtizedek alatt több mint négyezer jelvényt adtak már át.
Az ötvenes évek második felétől olyan népszerűségnek örvendett a kéktúra, hogy sorra adták ki az egyre bővülő és részletesebbé váló kézikönyveket, térképeket. Az útvonalat a hetvenes években nyugat felé meghosszabbították Velem községig, ám csak a rendszerváltás után kerülhetett a kéktúra végpontja az osztrák-magyar határon álló írott-kői kilátóhoz.
A teljes cikk >>>
