Cikkek listázása

Tardy László, a Mátyás-templom kántor-karnagya

Amit értékesnek tartok, azt a Jóistentől kaptam

Szerző: Körössy László

Fotó: Lambert Attila,

Kereszténységüket a közéletben is nyíltan vállaló, hitvalló embereket bemutató sorozatunkban szeretnénk megmutatni néhány egyházi-közéleti ember személyiségének kevésbé ismert vonásait. Kérdéseinkre ezúttal Tardy László, a budavári Nagyboldogasszony-főtemplom kántor-karnagya válaszol.

 

– Mi jelent az Ön számára igazi örömet?

– Sok minden: a család közös ünnepei, a jól végzett munka, egy meghitt beszélgetés, séta egy árnyas erdőben, egy jó könyv olvasása, egy ismeretlen zenemű szépségeinek magtalálása, rég nem látott baráttal-ismerőssel való találkozás.

– Ön szerint mi az igazi irgalmasság lényege?

– Amit az evangéliumbeli szamaritánus tesz: többet ad, mint amit a helyzet megkíván. Így lehetőséget teremt arra is, hogy a rászoruló korábbi létállapota megváltozzon, elesettségéből felemelkedjen.

– Mi az, amit a leginkább nagyra becsül a nőkben?

– Egyszer édesanyámtól ezt hallottam: „Én többet beszéltem Istennek gyermekeimről, mint gyermekeimnek Istenről”. Pedagógus édesanyánk nem csak nevelte hat gyermekét, elvárásaival „növelt” is minket. Azt hiszem, a nők képesek arra, hogy bennünket arra sarkalljanak: akarjunk többek lenni eddigi magunknál. A feleségemben is ezt az igényességet becsülöm: tükröt tart elém, melyben megmutatja értékeimet és hibáimat egyaránt.

– Melyik az az erény, amelynek a jelenlétét a legszükségesebbnek tartja mai társadalmunkban?

– A türelem erényét. Ahhoz, hogy a tőlünk eltérő módon gondolkodó, cselekvő embereket megértsük, türelem kell. Kivárni, hogy mások is meglássák, elfogadják azt a célt, ami bennünket irányít, türelem kell.

– Ha önmagát jellemezné, mely tulajdonságait tartaná a legfontosabbnak?

– Hadd használjam inkább az adottság szót, mert amit értékesnek, fontosnak tartok, azt a Jóistentől kaptam, mint adományt: szeretek harmóniában élni párommal, családommal, azokkal, akikkel együtt dolgozom. A tisztaságot: az emberi kapcsolatokban, az eszmékben, a természetben.

– Mit tart a legnagyobb hibájának?

– Gyakran félbe maradnak dolgaim, sokszor kételyek lesznek úrrá rajtam, így a hangulatom is gyakran hullámzik, kevés bennem a „hétköznapi derű”.

– Mi a legnagyobb kincs az Ön életében?

– A hitem a Jóistenben, feleségem-családom féltő szeretete, az emberek belém vetett bizalma.

– Mi az, amit másképpen tenne, ha még egyszer elkezdhetné az életét?

– Életet még egyszer elkezdeni nem lehet. Az életem sem azért lett olyan, mert azzá tettem, aminek most látszik, hanem – az Úristen kegyelméből, segítségével, gyakran taszigálásával – azzá lett, ami. Azt hiszem, ha én „tettem” volna a dolgokat, sokkal gyengébbre sikeredett volna. De azért lehetett volna még jobban bízni Őbenne.

– Mit jelent az Ön számára a katolikussága?

– Van jó néhány nem katolikus barátom, olyan is, aki nem keresztény. Sosem gondoltam, éreztem azt, hogy katolikus létemre náluk több vagy különb vagyok. Inkább azt, hogy katolikusságomból, az eucharisztia erejéből táplálkozva sok és igen különböző ember számára tudok értékeket közvetíteni.

– Melyik a kedvenc evangéliumi részlete, imája?

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>