A média és a fiatalok kapcsolata

Valóság a kamera mögül

Szerző: Körössy László

Fotó: Körössy László

XVI. Benedek pápa a 41. tömegtájékoztatási világnap témájául (ami idén május 20-ra esik) a következőt választotta: „A gyermekek és a média: kihívás a nevelés számára”. Tudjuk, hogy nagyon jelentős hatást gyakorol a média a gyermekek életére, és erre a tényre szeretné a Szentatya nyomatékosan is felhívni a szülők, nevelők figyelmét a világnapra szóló üzenetében. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a tömegtájékoztatási eszközök helyes használatára való nevelés alapvető a gyermekek kulturális, erkölcsi és spirituális fejlődése szempontjából. A szülők, az Egyház és az iskola felelőssége, hogy a gyermekeket a média használatára nevelje – fejti ki a pápai dokumentum. A pápa üzenetében arra buzdít, hogy a plébániák és az iskolai tantervek álljanak az élvonalban a médiára való nevelés terén, a kommunikáció középpontjába helyezve az emberi méltóság értékét. E szempont Nyugat-Európában már több helyen beépült a plébániai-iskolai nevelésbe a gyakorlat szintjén is.
Wettstein József piarista atyától, a budapesti piarista gimnázium tanárától a franciaországi helyzetről tájékozódtunk.

Wettstein tanár úr a középiskolában audiovizuális kommunikáció szakkört vezet. Franciaországban a 80-as évek végén e témában szakképzettséget szerzett a francia püspöki kar által létrehozott audiovizuális hitoktatási intézetben. Az Egyház ott már a hetvenes években felismerte, hogy a fiatalok nemcsak hogy fogékonyak a vizuális információkra, a képek által közvetített üzenetekre, hanem a képi kultúra termékeinek (film, fotó, videó) elkészítése, az alkotói folyamat is hatással van lelkivilágukra, szellemi fejlődésükre. Az intézet alapítói abból a meggyőződésből indultak ki, hogy az audiovizuális nyelvezet egy újfajta missziós kihívás a kereszténység számára: Európában az audiovizuálissá vált kultúrába kell belevinni az evangéliumi üzenetet, amelyet addig a könyvkultúrához kötődő formában mutatott be. 1973-ban hozták létre az intézetet, ami elsősorban gyakorlati-technikai képzést ad, ugyanakkor megvalósul a tanulmányi idő alatt a missziós szellemiség átadása is. Wettstein tanár úr elsősorban a gyakorlati oktatásra helyezi a hangsúlyt, de szeretne nyitni az evangelizáció felé is, amire eddig nem volt meg a lehetőség szervezett keretek közt.

„Jó filmeket készíteni”

A francia hitoktatási intézetben elsajátított tudást kamatoztatva a tanár úr a gimnáziumban immár húsz éve vezeti az audiovizuális kommunikáció szakkört, és széleskörű tapasztalatot szerzett az evangelizáció és a médiahasználat sajátos kapcsolatáról.

A szakkör két éves tanulmányi folyamatot jelent, amelynek során a diákok többek közt jártasságot szereznek a modern technikai eszközök (digitális fényképezőgép, kamera) használatában, illetve önálló alkotásokat, filmeket, többek közt úgynevezett videoporámákat (állóképek áttűnéséből álló alkotásokat) is készítenek. A foglalkozások célja, hogy a fiatalok képesek legyenek egy adott üzenet, történet átadására, képi megformálására a kommunikáció szabályszerűségeit alkalmazó képsorok létrehozásával. A tanár úr így foglalja össze röviden a célt: „Jó filmeket készíteni”. Ez az egyszerűnek tűnő feladat korántsem az, ugyanis minden részletet alaposan meg kell tervezni, és a kidolgozott koncepció alapján kell elvégezni a munkafolyamatot akár egy pár perces film elkészítésénél is. Arról, hogy miként járul mindez hozzá a fiatalok lelki-szellemi fejlődéséhez, a médiához való kapcsolatuk megváltozásához, Wettstein József a következőket mondja: „Visszatérő kérdés a filmek készítésénél, hogy mit is akar az alkotó kommunikálni az adott képpel, képsorral. Ez a kérdésfeltevés egyfajta tudatosságot követel meg, és ez a nevelési célunk is: tudatos alkotásra, fegyelmezett munkára nevelni a fiatalokat, hogy meg tudják fogalmazni, mit is akarnak kifejezni, bemutatni mások számára. Ugyanakkor szeretném a diákokat felszabadítani arra, hogy ne másoljanak sablonokat a média világából, hanem merjék a maguk által belátott, megértett, átélt dolgokat kifejezni; ne hagyják magukat manipulálni. A képalkotás szabályainak megtanulása révén a diákok átlátják a hatáskeltés mechanizmusait, és erre reflektálnak is, ami pedig oda vezet , hogy a saját életükben is meg tudják tartani a három lépés távolságot az őket érő manipulációkkal, hatásokkal szemben, amikor nap mint nap találkoznak a rájuk áradó vizuális dömpinggel.”

A teljes cikk >>>

> Cikk nyomtatása > Küldje el e-mailben

2010. június
Tartalom >>>