Cikkek listázása

Boldogasszony Évének 60. évfordulóján

Több mint kiállítás – a Mindszenty-hagyatékból

Szerző: Kovács Gergely

„Ha Mária és Szent István országa felett lehull a moszkvai hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilikai sírboltba. Végrendeleti általános örökösöm a Mindszenty Alapítvány.

A Mindszenty Alapítvány egyik legelső feladatának tekintem, hogy azt a magyar nemzeti és katolikus célt szolgálja, amit életem feladatául tűztem ki, s amit Isten segítségével hazámban is és a számkivetésben is igyekeztem megvalósítani: megtartani magyarságában és hitében népünket, különösen felnövekvő ifjúságunkat.”

Isten Szolgája Mindszenty József végrendeletének szavai ezek, melyből a közelmúltban egy újabb rész teljesült. A Mindszenty-hagyaték jelentős része vált közkinccsé, a tisztelők és az érdeklődők számára elérhetővé a Szent István-bazilika kincstárában berendezett időszaki tárlaton. A megmaradt tárgyi emlékek, relikviák a hitvalló bíboros szellemi örökségét idézik, személyiségének varázsát közvetítik.

A kincstárban egy jeles műalkotás fogadja a betérő látogatót: Schmidt Béla „A hazájáért engesztelő Mindszenty” című 1977-es olajfestménye. Ez a Mindszenty-festmények legjobbika, amelynél bensőségesebb ábrázolás nem készült a szentéletű főpapról. Füzér Julián ferences atya bábáskodott a létrejöttén. A Matawan-i „Máriapócson” (Egyesült Államok) 1973. október 1-jén egy fényképészt bújtatott el az oltár mögé, hogy a magyarjait látogató bíboros csendes imádságának pillanatait titokban megörökíthesse, és ugyancsak ő bízta meg a festőművészt, hogy a fénykép alapján készítse el ezt a nagy méretű olajképet. A festményt később Julián atya a máriacelli Mindszenty Múzeumnak ajándékozta. Mára ez a kép a bíboros közkedvelt ikonjává vált.

A kincstár nyolcszögű kamrájában három nagy tárló őrzi a Mindszenty-hagyaték legérdekesebb tárgyi emlékeit. A festmény és egy címeres magyar zászló fogja közre a belépővel szemközti faliszekrényt, amely a hitvalló bíboros élő emlékét idézi néhány jelképes tárgyon keresztül. Nemzeti színekké áll össze bíbornoki öltözéke és selyem miseruhája, a posztamensen halotti maszk és két különleges gyertya: az 1972-es Szent István-millennium gyertyája és az a húsvéti gyertya, amely 1975. május 6-ig, a hercegprímás halála pillanatáig égett, és most a fototechnika segítségével újra lángra lobban.

Két oldalt a kiállításban egy-egy tematikus egységbe rendeztük a további relikviákat. Jobboldalon gyönyörű főpapi jelvények, egy zsolozsmáskönyv, névjegyek és az a töltőtoll, mellyel a bíboros a bazilika közelében lévő amerikai követségen az emlékiratait írta. Baloldalon egy jelképes oltár, rajta azok a kánontáblák, amelyeket 1956. november 4. után a bazilikából vittek be a hercegprímásnak a követség épületébe, hogy kényszertartózkodási helyén minden nap bemutathassa szentmiséjét. Az 1971 és 1975 közötti számkivetettség idején használt ajándékkelyhek közül kiemelkedik a VI. Pál pápától ajándékba kapott ékköves és a halottaiból feltámadt Krisztus domborított képével díszített kehely. A Szentatya ajándéka az a rózsafüzér is, amely a Boldogasszony Évének kerek évfordulóján a magyar főpásztor máriás lelkiségét idézi: „A magyarság a történelem folyamán mint nemzet is találkozott Máriával Szent István országfelajánlása révén. Még a protestáns erdélyi fejedelmek is Mária képét verették pénzeikre, annyira kitörölhetetlen volt, hogy Magyarország Mária országa. Ez a kapcsolat nem üres szólam, jelentőség nélküli képzelgés. Szent István szövetsége érvényben van ma is. Legyen bár divat manapság az anyagelvűség, mi ne szakadjunk el őseink hitétől. Mi Isten ujját látjuk a történelmi eseményekben, és ezért minden vész és vihar közepette meg nem szűnünk remélni. Sőt most hívunk benneteket arra, hogy töretlen bizalommal helyezzük sorsunkat Isten kezébe a Szűzanya által. Ezért lesz az 1947/48-as év Boldogasszonyunk Éve.”

A kiállítás anyagát a Mindszenty Alapítvány elnöke, Habsburg Mihály bocsátotta rendelkezésre, helyét a budapesti Városmisszió apropóján a bazilika plébánosa, Szabó Géza biztosította. A tárgyak többségét az előkészületek részeként restauráltattuk. Megszépültek a díszes textíliák, és eredeti szépségében látható újra Alberto Ceppi „A XX. század keresztjeire feszített Mindszenty” című 1982-es szoborkompozíciója. A hercegprímásról nehéz jó szobrot készíteni, mert szinte lehetetlen visszaadni gyermekien tiszta tekintetét, huncut mosolyát vagy éppen felelős szigorúságát. Ez a szobor a legjobbak közül való, mert a krisztusi jó pásztort idézi, aki az egész életét feláldozta, ajándékul adta övéiért. A szobor alatt fényképtabló eleveníti fel a hercegprímás 1945 és 1948 közötti főpásztori szolgálatának bazilikai állomásait.

Már a kiállítás rendezése során tapasztalhattuk, hogy a betérők nem csak műtárgyakat keresnek a vitrinekben. Sokan imádságba mélyedtek vagy megcsókolták a vitrinajtót. Ők Mindszenty bíboroshoz jöttek. Abba a templomba, amely az ő főpásztorsága idején vált elsőrangú nemzeti szentéllyé. A szeptemberi megnyitó családias ünnepségén közösen fogalmaztuk meg a kiállítás reménybeli célját, hogy rajta keresztül minél többen megismerjék és megszeressék hitvalló főpásztorunkat, és minél buzgóbban imádkozzunk az ő boldoggá és szentté avatásáért. Hogy végre egyházi közösségeinkben – ne csak pici kincstárakban, de kápolnákban, templomokban – az oltárainkon tisztelhessük őt. A kiállítás 2008. május 31-ig látogatható.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>