Cikkek listázása

Szent Imre-év

Szent Imre nyomában Veszprémben

Szerző: Budai Éva

Fotó: Budai Éva

„Mivé lett volna – Istenem – e nép,
ha el nem hívod
első hercegét,
ha tiszta ágban hajt
a törzs tovább
s nem jöttek volna törpék s mostohák?
Bizánc, Velence
nem a Tisza tája,
vadócba-sorvadt
Árpád tiszta fája!”

Somogyváry Gyula Szent Imre sírja fölött című versében nekünk üzen: a királyi herceg, a trónörökös tragikus halála fölött érzett évezredes veszteség szomorúsága sem feledtetheti, ki is volt, ki is lehetett volna nemzetünk számára a „lilomos királyfi”, aki később harcedzett vitéz, hős magyar katona is volt, mert népünk e feladatot is rábízta.
A Veszprémi Főegyházmegye érseki székhelyén ma már egyre többen vallják: Veszprém Szent Imre városa is, nemcsak a „királynék városa” (ez utóbbi címét azért kapta, mert a királynék koronázásának helyszíne volt a kezdetektől évszázadokon át).

Buzgó imádság „Jézus úrhoz”

A herceg, Szent István király és Gizella királyné egyetlen felnőtt kort megélt gyermeke kezdettől sokat időzött Veszprémben édesanyjával, s ifjúként is gyakran látogatta meg itt nagyanyját, Saroltot. A Szent György-kápolnában sűrűn borult térdre, hogy hosszú és buzgó imádságban forduljon „Jézus úrhoz”, ahogy Harsányi Lajos Az elragadott herceg című 1930-ban írott regényében idézi fel a könyörgés szent pillanatait és feltételezett korabeli szófordulatait. S itt, a kápolnában történt egy alkalommal, hogy egy esti órán, az Úrral elmélyült találkozásban tisztasági fogadalmat tett a herceg Isten iránt való végtelen szeretete jeleként. A Szent György-kápolna egyébként – melynek ma már csak romjai lelhetők fel a veszprémi várban – kutatók szerint az ország talán legrégebbi temploma lehetett, bizonyos, hogy Szent István trónra lépésekor már állott, azaz Géza fejedelemsége idején épült, s legelső templomaink egyike. Manapság már csak egyházi műemlékként tartják számon, szertartásokat nem celebrálnak falai között. Benne megtalálhatók az ősi körtemplom (rotunda) falmaradványai, díszesen faragott kőoszlopai, és megrendítő, mintha az idő mélységes kútjába tekintenénk: áll még a hajdani félköríves szentély párkánya, az oltárhoz vezető lépcsők is tanúskodnak történelmünk, kereszténységünk kezdeteiről. Talán ezekre térdepelve hangzott fel Szent Imre szüzességi fogadalma is. Az egykori bejáratnál a lépcső kövébe vésett, búcsúsoknak szóló, későbbi századokban írott üzenet ma is olvasható: In limie no sedeto! (Helyes olvasatban: In limine no sedeto! – A küszöbre ne üljetek!) A szent helyen találhatók Vetési Albert, a reneszánsz korban élő veszprémi püspök díszes sírkövének maradványai is.

A kápolna előtt pedig Szent Imre herceg délceg tartású szobra áll, melyet Erdey Dezső szobrászművész alkotott 1940-ben. A királyfit vadász öltözetben mutatja be, amint lábával egy vadkanra tapos.

Szobrok, festmények, templomok

Az idei esztendő Szent Imre születésének ezeréves jubileuma. Az évforduló felszínre hozta az igényt a megye katolikus közösségeiben is, hogy a kommunista-ateista évtizedek alatt háttérbe szorult-szorított Szent Imre-kultuszt is újra életre kellene kelteni, s tiszteletére emlékjeleket állítani, a meglévőket, a ránk maradtakat pedig tudatosítani a hívekben, az itt lakókban és a messziről idelátogatókban is.

Veszprém és az egyházmegye az eltelt ezer esztendőben megkülönböztetett módon őrizte a szent magyar királyi család, s benne Szent Imre emlékét. Bár a törökökkel folytatott harc, illetve a kuruc-labanc háborúk időszaka jórészt elsöpörte, megsemmisítette a korai századok emlékjeleit, mégis fennmaradtak értékes festmények, szobrok, Szent Imréről szóló egyházi és népénekek, himnuszok, patrociniumát őrző ősi Árpád-kori és barokk templomok. A múlt század elején s a 30-as évektől a század derekáig Szent Imre nevét utcák, terek és iskola is viselte Veszprémben, több helyen állottak szobrai is. Manapság már csak a várban bukkanhatunk emléknyomaira. A nagypréposti ház mellett épült a 18. század derekán a barokk Szentháromság-szobor, Schmidt Ferenc szobrászművész alkotása, melynek egyik főalakja Szent Imre. Az 1828 és 1836 között épült piarista templomot Szűz Mária és Szent Imre tiszteletére szentelte fel Kopácsy József veszprémi püspök. A Gizella Királyné Múzeumban pedig jelenleg is megtekinthető Szent Imre első képi ábrázolása a koronázási palást másolatán.

1896-ból való Szoldatits Ferenc csodálatos oltárképe, mely az érseki palota kápolnájában látható, s mely Szent Imrét és Szent Margitot ábrázolja. A nagyméretű festmény az érseki palota kápolnájának ma is éke. A székesegyházban több helyen is megtaláljuk Imre emlékét, például márvány oltárát. A piarista főgimnáziumban 1921-ben megalakult cserkészcsapat is Szent Imre nevét vette fel. A rendszerváltás hajnalán a cserkészcsapat az elsők között szerveződött újjá Zeitler Gusztáv cserkészparancsnok vezetésével, s nevét megőrizve, feladatának tekinti őrizni és ápolni a Szent Imre-hagyományokat.

Nagy szükség van békességszerzőkre

Az idén tavasszal pedig létrejött Veszprémben egy országos hatósugarú Szent Imre Egyesület (élén Tarr György, volt átvilágító bíróval, valamint a KÉSZ helyi szervezetében is munkálkodó Forró Pál alelnökletével). Szent Imre halálának évfordulójára emlékezve nemrég értékes irodalmi, művészeti és hazafias ünnepséget szervezett Veszprémben, amely a városházán tudományos emléküléssel kezdődött, majd a várban, Szent Imre szobránál koszorúzással folytatódott, s a piarista templomban szentmisével, illetve egyházzenei koncerttel zárult.

Az egyesület legfőbb törekvése, hogy minden erejével küzdjön a magyarságot ma megosztó káros jelenségek ellen a Szent István-i eszmék és Imre herceg eszményei (hit, hazaszeretet, bátorság, hősiesség, önfeláldozás, emberszeretet) jegyében, mondja Tarr György. Ugyanis korunk nagyon hasonlít az ezer év előtti nagy átalakulás korához. A magyarok és magyarok közötti viszálykodásnak, széthúzásnak, acsarkodásnak a nemzet, a haza érdekében véget kell vetni. Most újra nagy szükség van békeszerző, béketeremtő okos erőkre. S amiben Imrét megakadályozta a korai, erőszakos halál, azt a mai helyzetben nekünk kell atyja tanítása szerint, az ő szellemében felvállalni.

Milyen konkrét feladatokat jelentenek ezek? Imre herceg példamutató életútjának megismertetését – különösen a fiatal korosztály számára –, s különböző művészeti ágak segítségével, kiállítások, vetélkedők rendezésével, pályázatok kiírásával kultuszának újraélesztését. A Gizella-napokhoz hasonlóan az ősszel Szent Imre-napokat szeretnének szervezni e célból, Imre novemberi névünnepéhez kapcsolódva. Továbbá terveik között szerepel emlék- és ismeretterjesztő kiadványok megjelentetése és terjesztése is.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>