Beszélgetés Erdő Péter bíborossal

Mit keres az Egyház a plázában?

Szerző: MK

Fotó: Lambert Attila

– Nagy örömmel jöttem ide. Miért? Mit keres az Egyház a plázában? Ugyanazt, amit annak idején Diogenész görög filozófus mondott, amikor lámpával a kezében járt körbe a zsúfolt piactéren: embert keresek, mégpedig nem egyet vagy kettőt a sok közül, hanem minden egyes embernek a szívét, aki itt megfordul. Mert erről van szó: az embert keressük mindenkiben, és őt szeretnénk megszólítani. Miért jövünk ide? Mert itt olyasmit kínálnak, ami az embernek fontos: enni- és innivalót, ruhát, esztétikai élményt, sokszor bő szellemi táplálékot is, tehát olyasmit, amire az embernek szüksége van. Mi hiszünk abban, hogy van egy még mélyebb réteg is az ember szívében, a vallásnak a területe, és mi ezt szeretnénk megszólítani.

Vannak, akik azt mondják, hogy a nagy bevásárlóközpontok a mai világ legveszélyesebb területei. Nem értek egyet velük. Szerintem a bevásárlóközpont olyan, mint amikor valami nagyon ízletes, nagyon kívánatos ételt kínálunk föl, és ilyenkor többféle lehetőség van. Egy ilyen nagyon vonzó kínálatra más élőlények reakciója az, hogy rávetik magukat. Ez teszi lehetővé, hogy csapdákat készítsünk számukra. De ez teszi lehetővé azt is, hogy házi kedvenceinkből kihozzuk a legjobb tulajdonságaikat. A tanpálya vagy az idomítás is ezen az alapon működik. Az ember ennél lényegesen több. Az ember számára az lehet csapda, ami őt vonzza, vagy az, amire szüksége van. Ha valaki egész nap itt tölti az idejét, nem dolgozik, nem gondoskodik a családjáról, nem ér rá egyéb foglalatosságra, lehet, hogy az ő számára csapda. A másik ember számára tanpálya, mert megtanul választani, mert fejlődik az esztétikai érzéke, mert rájön arra, hogy az időnk véges, egy programot kell csinálni akkor is, ha az ember bevásárolni megy. (…)

– Bíboros úr, a katolikus teológia szerint a püspök az evangélium fő hirdetője azon a területen, ahol szolgálatot teljesít. Ilyen értelemben Ön ezen a helyen is az evangélium hirdetőjeként van jelen. Milyen üzenetet hoz a bevásárlóközpontba?

– Először is azt, hogy amit itt kapni lehet, az alapvető emberi szükségletet elégít ki, különben nem jönne ide annyi ember. Mi azonban arra is szeretnénk ráirányítani a figyelmet, hogy még efölött is van valami: életünk, világnézetünk egy magasabb szintézisre hivatott. Azt szeretnénk elmondani, hogy mindannak, amit itt látunk, és az egész kozmosznak igen nagy értelme van. Értelme van az életünknek, a családunk életének, a népünk, az emberiség életének. Ebben elhelyezhetők mindazok a fejlemények, melyeket itt nap mint nap lemérhetünk. Értéket is tudunk választani, ha van hozzá kellő világnézetünk. A mi hitünk szerint Jézus Krisztus fogalmazta meg a legteljesebb igazságot az emberről.

– Hogyan fogalmazná meg azok számára, akik keveset hallottak Jézusról, hogy az ő személye miért fontos a mai ember számára?

– Azt mondanám, amit az első keresztények mondtak. Az ő hitvallásuk két szóból állt: Jézus a Krisztus. Vagyis Jézus a Messiás, Jézus a Fölkent, ő az, aki megszabadítja az embert minden bajától, minden nyomorúságától. Eltelt 2000 év, és még mindig annyi bajunk van. Mi történt? Biztos, hogy ugyanannyi bajunk van? Biztos, hogy például ugyanúgy el van terjedve a földön a rabszolgaság, és az embert még mindig árucikknek tekintik? Részben igen, de magasabb eszmények is elkezdtek dolgozni az emberiség szívében (…). Jézus személyében maga Isten jött el közénk, és megmutatta, hogy az Alkotónak mi a terve az emberrel, hogy mit akar velünk. Feltámadásában azt mutatta meg, hogy nem elég neki az ember földi élete. Utána is terve van velünk, és ez örömöt és biztonságot jelent. Ezért érdemes a jövőre gondolnunk, hiszen a jövő nem fejeződik be a földi életünk végével.

– Bíboros úr milyen érzelmi kapcsolatban van ezzel a várossal, hogyan tekint Budapestre?

– Természetesen szeretem Budapestet, és büszkén mondom, hogy pesti gyerek vagyok. Pesti vagyok, mert a szüleim Erdélyből érkezve nem jutottak el odáig a társadalmi ranglétrán, hogy budaiak legyenek. Pesti gyerek vagyok, és jól érzem magam Pesten. Nagyon szeretem a piactereket, a bevásárlóközpontokat, az üzleteket, szóval azt az életet, ami itt Pesten található. (…) Az Egyház mindig is kiment a piactérre. A pápák valamikor a határozataikat a Campo de fiorin doboltatták ki. Miért? Mert a piactéren vannak az emberek, oda kell menni. (…) De miért megyünk ennyire vissza a történelemben? Mindannyian ismerjük II. János Pál pápa. gyönyörű művét, Az aranyműves boltját…