Új nevelési központ a ciszterci rend fenntartásában
Csapatmunka imádságos háttérrel
Szerző: Fazekas Orsolya
– A közvélemény számára ez meglepetés volt, hiszen senki nem gondolta, hogy Assumpta nővér felkészült arra a helyzetre, hogy amikor ő valami oknál fogva akadályozva lesz, vagy esetleg eltávozik az élők sorából, akkor ez az intézmény tovább tudjon élni. Így régi jó kapcsolatát felhasználva, valamint a mi késztetésünk és támogatásunk segítségével elhatározta magát arra, hogy ha szükséges lesz, ránk bízza fenntartását. A Nagy Lajos Gimnáziumban tapasztalata, presztízse jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a most átvett intézmény jó úton haladjon. Ehhez én magam kevés vagyok, itt csapatmunkára van szükség. Ennek kell az iskola fejlődése mögött állnia, és ebben a szülőknek, tanároknak is részt kell vállalniuk. Azok az iskolák működnek jól, amelyek hisznek és bíznak a jövőjükben, és amelyek iránt kellő bizalommal vannak a szülők. Sajnos ennek a bizalomnak a megingatására újra és újra kísérletet tesznek bizonyos politikai és társadalmi szervezetek, hivatalok. Az ország jelenlegi politikai állapota nem kedvez egy ilyen új intézménynek, de ezt mi ideiglenes állapotnak tekintjük, és nem a mának, hanem az elkövetkező évtizedeknek szeretnénk építeni.
– Megnehezíti-e a helyzetet, hogy a kollégium eddig nem volt egyházi?
– Egyházivá tenni egy intézményt nem egyszerű. Arra törekszünk, hogy az egymással való személyes viszony családiasabb és emberibb legyen. Jézus Krisztus evangéliumából egyértelmű, hogy ő nem személyválogató, hiszen azokhoz is odafordult, akik távolabb voltak tőle, és ezzel az odafordulással tudta őket magához vonzani. Én az első perctől hangsúlyozom a kollégiumban lakó lányoknak, hogy számomra fontos mindegyik. Véleményem szerint és a gyerekek beszámolója szerint is érezhető, hogy valami elindult. Ha érzik, hogy számunkra fontosak és értük tesszük, amit teszünk, akkor megértik, mit szeretnénk. A kápolna ott van az épületen belül. A zárdatemplom egy jól beimádkozott, imádságos hangulatú hely. Nyitva áll számukra mindig. Ők az épületen belül bármikor eljuthatnak a kápolnába. Közös szentmisével kezdtük az évet, és újra meg újra szervezünk közös ünnepeket. Semmiképpen sem karunk valamiféle erőszakos, formális egyházi kollégiumot csinálni. Ha jól érzik magunkat közöttünk, akkor van helyük.
– Nemcsak mint az intézmény képviselője, hanem mint spirituális is jelen van. Lehet ezt egyedül győzni, vagy segít valaki Önnek?
– Meg kell nevezni mindig egy felelőst, akinél a szálak összefutnak. A spirituális azt jelenti, hogy valamilyen formában próbálom segíteni, koordinálni azokat a feladatokat, melyekben, úgy érzik, szükség van a segítségemre. A Nagy Lajos Gimnáziumban a 12. tanévemet kezdtem. Itt már a tekintetemből tudják, mire gondolok. Egyedül maradtam mint fiatal rendi erő, hiszen Lőrinc atyát elhelyezték, de jött Damján testvér, aki anglisztikát és latint tanul az egyetemen, és Péter, aki történelem-magyar szakon végez most. Ők civil tárgyakat is tanítanak majd. Rendtársaim egyelőre még óraadók, így hárman próbáljuk majd ellátni ezt a közös feladatot.
Valójában a Ciszterci Szent Margit összevont intézmény kívánja meg a legtöbb odafigyelést, munkát. Reméljük, hogy hamarosan elindul majd a gimnáziumi képzés is – persze fokozatosan –, ha lassanként visszakapjuk a Leöwey Gimnázium tantermeinek egy részét. Ezt a lehető leghamarabb szeretném elérni. Nem háborúval, hanem megfontolt lépésekkel.
– Ahogy bejöttünk, jó volt látni, hogy nagyon sok fiatalhoz volt egy-egy szava. Látszott, hogy tisztelik, sőt szeretik az atyát. Mennyire marad meg ez a közvetlen kapcsolat a hétköznapok forgatagában is?
– Bizonyos értelemben nehezen, hiszen annyit kell mozogni, nyüzsögni, hogy itt a szobámban nagyon keveset tartózkodom. De a bejövő évfolyamokat mindig én „veszem kezelésbe”, és a felsőbb évfolyamokban is tanítok egy-egy osztályt, emellett osztályfőnök vagyok. A közös programokon, kórusok fellépésén, közös bálokon, sítáborokban adataik lehetőség az elbeszélgetésre. Öröm, hogy a volt diákjaink is visszajárnak. Az egyik diák például öt év után visszatért, mert bérmálkozni szeretett volna, és kellő felkészülés után a helynök úr pünkösdkor megbérmálta. Tehát a gyümölcsök lassan-lassan beérnek.
– Hogyan tudná megfogalmazni a küldetését a jelen helyzetben?
– Aki ismeri a Nagy Lajos Gimnázium múltját, az tudja, mi a küldetésünk. Ott kell elkezdenem újra, ahol 11 évvel ezelőtt. Ez imádságos háttér nélkül nyilvánvalóan nem megy. Nem egyéni karriervágyról, sikerkeresésről van szó, hanem szolgálatról. Küldetésem, hogy azt folytassam, amit annak idején elkezdtem, amit Orbán, illetve Cézár atyától megtanultam, láttam, meg amit én magam is megtapasztaltam egyházi iskolás diákként, hogy mi az egyházi iskola.
