Idvessége égbe ért föl…
Szerző: Budai Éva
Fotó: Budai Éva
mert dicső a te fiad.
Nincs az virtusának híja
s az mennyben öröm riad.
Sarjadván királyi vérből
Imre herceg földre jött.
Idvessége égbe ért föl
és Isten növelte őt…
Így kezdődik az a 13. századi himnusz, amely Szent Imre herceg dicsőségét méltatja a legrégebbi latin nyelvű irodalmi források egyikeként.
Szent Istvánnak, a magyarok első királyának és feleségének, Boldog Gizellának a hagyomány szerint több gyermeke is született (erről a Képes Krónikában is olvashatók utalások), de ők igen korán, csecsemőkorukban meghaltak. Imre fiuk az egyetlen, aki a felnőtt kort is megélte. Ő 1007-ben született Székesfehérvárott, s a keresztségben nevét anyai nagybátyjáról, II. Szent Henrik császárról kapta. Ez a név hosszú nyelvi átalakulás során (Henricus, Enricus, Emericus, Emreh, Imreh) végül is a 13. században nyerte el ma is használatos formáját.
A herceg életútjáról sajnos ma már csak keveset tudunk, azt is nagyobbrészt a krónikák és legendák adatai alapján. Ami biztosnak látszik, hiszen számos feljegyzés s a személye körül alakult legenda is megerősíti, hogy már korai éveiben – talán nevelője, Szent Gellért példája nyomán – szüzességi fogadalmat tett Veszprémben, a Szent György-kápolnában. Egyes történészek feltételezik, hogy Imrét kezdetben valószínűleg egyházi pályára szánták szülei, s csak mikor nyilvánvalóvá lett, hogy egyedül ő lehet örököse atyjának az uralkodásban, foglalhatta el azt a dukátust (hercegséget) a keleti országrészben, amely megillette őt, s ezután került csak előtérbe legendás vitézsége, katonai virtusa. Imre azonban 1031-ben egy tragikus, életét kioltó „vadászbaleset” (más következtetések szerint mérgezés) áldozata lett. Az egyház 1083-ban emelte a szentek sorába, s ma az ifjúság védőszentjeként tiszteljük.
Legendás falak – ősi templom
Szent Imrének tehát a legfőbb, legjelentősebb kötődése Veszprémhez a szüzességi fogadalom letétele a Szent György-kápolnában. Az ősi templom maradványaira 1957-ben Hungler József veszprémi tanár talált rá, miközben diákjaival ásatást kezdett a bazilika mellett. A templom nagyon régi, 10–11. századi, hiszen a Szent Imre-legenda is a legősibb magyar egyháznak nevezi. Azaz a szomszédos Szent Mihály-székesegyházépítésekor (1000 körül) már állott. A román stílusú, eredetileg körkápolna épületét egyébként a középkori krónikáink is gyakran emlegetik.
A kápolna később híres búcsújáróhely lett. I. Lajos király egy 1358-as oklevele szerint a káptalan tagjainak tanácskozóhelyéül is szolgált, falai mentén kőből faragott ülőpadok álltak, s itt temették el az épület korabeli átépítését megvalósító Vetési Albert reneszánsz püspököt 1486-ban. A tatárjárás, a törökdúlás, majd a székesegyház 18. századi barokk átépítése során a kápolnát többször lebontották és újraépítették, de benne máig megőrződtek és megtekinthetők az eredeti kőtemplom fal- és faragványmaradványai.
Megrendítő a kápolna hangulata: történelmi levegője, spirituális sugárzása van az ősi oltárkörívnek, az ezredéves üzenetet hordozó egykori szenteltvíztartónak, az egykori bejárati küszöbbe vésett latin figyelmeztetésnek: In limie no sedeto! (A küszöbre ne üljetek!)
A kápolna elé valószínűleg az 1930–31. évi jubileumi Szent Imre-évben állították fel Szent Imre bronzszobrát, Erdey Dezső (1902–1957) alkotását.
Cserkészmajális a völgyben
Az egyházmegyében 13 templomot benedikáltak a szent tiszteletére.
Ugyancsak a herceg emlékét ápolja a Padányi Biró Márton Római Katolikus Iskolaközpont kebelén működő, a szent nevét viselő 126. számú Szent Imre cserkészcsapat, Zeitler Gusztáv cserkészparancsnok (gimnáziumi tanár) vezetésével. A cserkészszervezet méltó örököse kíván lenni a helyi piarista gimnázium mellett 1949-ig működő azonos nevű csapatnak. 1988-ban, a rendszerváltás hajnalán alakult újjá, s mint ilyen, egyike az elsőként megalakult csapatoknak. Kérdésemre, hogy melyek azok a tulajdonságai Szent Imrének, amelyek szimpatikusak számukra, Zeitler Réka és Földesi Anita kisiskolás cserkészek elmondták: a fiatal hercegnek azokat a vonásait kedvelték meg elsősorban, amelyek ellentétben állnak más szigorú szentekéivel. Tehát közvetlenségét, nyitottságát s azt is, hogy egészen világias kedvtelései is voltak, például vadászott, kedvelte a lovakat, szeretett lovagolni és a fegyverforgatáshoz is értett, hiszen seregei élén a király nevében megállította a németeket az ország nyugati határán.
Az ezeréves jubileumra nagyszabású programmal készül a csapat májusban. Az egyik hétvégén többek között megrendezik a környékbeli cserkészcsapatok találkozóját a volt veszprémi vidámpark, a Séd völgye területén. A találkozó nyitott lesz a város minden fiatalja és családja számára is. A programban lesz íjászverseny, szabadtéri játékok, fölállítanak egy tábori konyhát, ahol egy érdekes, fánk szerű süteményt fognak sütni, amelyből mindenkit megvendégelnek. Lesznek továbbá kézműves programok, játszóházak, s egy zenekart is meghívnak a fiatalok. És persze lesz közös szentmise is.
Nyitott templomok éjszakája
A város és az egyházmegye új színfoltja, legfrissebb, néhány hete megalakult országos, veszprémi székhelyű szervezete a Szent Imre Társaság (SZIT), amely Forró Pálnak, a veszprémi KÉSZ titkárának ösztönzésére jött létre azzal a céllal, hogy Szent Imrét közelebb vigyék a ma emberéhez. A SZIT előadásokkal, pályázatokkal, lelkiségi programokkal igyekszik megismertetni a szent életét a közösséggel, rámutatva arra, hogy tisztaságával, harci erényeivel méltó példakép a mai kor emberének is. Továbbá arra szeretne ösztönözni a szervezet, hogy utcát, teret, intézményeket nevezzenek el a herceg emlékére.
Idén a központi jubileumi szertartást Szent Imre emlékére a májusi Gizella napok keretében rendezi meg az érsekség, amelyen a szentbeszédet Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mondja majd. Balatonalmádiban a Szent Imre-templom nagyböjti lelkigyakorlatára a zalaszentgróti Szent Imre-templom lelkipásztorát hívja meg az egyházközség lelkipásztora konferenciabeszédeket tartani. Ezen kívül művészeti pályázatot hirdetnek a Szent Imre-évhez kapcsolódva a tiszta életet kiemelő, bemutató pályaművek elkészítésére. Az egyházmegye ifjúságát is színes-változatos jubileumi programok várják majd a megyeszékhelyen. Ezek sorából kiemelkedik az a három nap áprilisban, amikor megrendezik a nyitott templomok éjszakáját a zarándok csoportok részvételével, virrasztással, közösségi filmbemutatókkal, sportversenyekkel, katekézissel, továbbá lesz kérdések órája Márfi Gyula érsek atya közreműködésével s fáklyás felvonulás, utcabál is a Szentháromság téren.
