Volkswagen Eos
Kabriómánia
Szerző: Somogyi Kristóf
A gyár a Golf kabrió utódjának szánta az Eost, ám inkább a Polo-, illetve a Passat jellemzőit viseli. Az előbbi állítás elsősorban a lámpatestekre vonatkozik, ugyanis az autó méreteit valóban a Golftól örökölte. A külsőről nem érdemes sokat beszélni, inkább a lényegét nézzük az autónak: a tetejét, hiszen ezeknél a járműveknél általában a tető kerül a középpontban, a többi már csak körítés. Tehát a tetőszerkezet elég látványos módon hajtogatja fel magát, és úgy süllyed a csomagtartóba 25 másodperc alatt. A fejünk felett levő részben eléggé talányos módon egy napfénytetőt helyeztek el.
A belső volkswagenes: keményített, finom műanyagok, bőr sebességváltó. De az Eost kicsit sportosabbra csinálták: krómkeretes levegőbefúvók, sportosan kialakított pedálok, illetve hatalmas kilométeróra jellemzi. Hátul természetesen inkább csak két kisebb termetű személy fér el, azok is csupán lehúzott tető esetén. A lényeg azonban a kézifék mellett található krómkar, amivel a tetőt mozgathatjuk 20 km/h utazósebességig. A motorok közül az erősebbeket adták az Eoshoz, így a paletta: 2,0 FSI-150 LE; valamint a Golf GTI 200 LE-se, illetve az R32-es 250 LE-se. A motorok egy kicsit hangosabbak, de ez nem hátrány.
A kabriózás tehát jó dolog, csak sem városban, sem erős napsütésben nem ajánlott. Ám aki feltűnést szeretne kelteni egy nyári estén Siófokon, annak melegen ajánlom.
