10 éves az egri Segítő Szűz Mária Főiskolai Leánykollégium
„Jó polgárokat a földnek, boldog lakókat az égnek”
Szerző: Szarvas István
Don Bosco Szent János szellemiségében
élnek meg.
A címben szereplő megállapítás Don Bosco Szent Jánostól származik, aki sajátos pedagógiai tevékenységével új utat nyitott a maga korában, de örökségül hagyta mai követőinek is azt a nyitottságot, elevenséget, őszinte vidámságot, amely tevékenységét jellemezte.
Az idézett mondatában megjelöli azt a két utat, amelyen ma is érdemes járni: a társadalom számára hasznos, felelősséget vállalni tudó ifjú „polgárok” nevelése, akik azonban nem tévesztik el szemük elől azt az örök hazát, ahová mindannyian meghívottak vagyunk.
Ebben a szellemben éli mindennapi életét az egri Segítő Szűz Mária Főiskolai Leánykollégium a Don Bosco nővérek vezetésével, és az ünnepség során is ezt tárták a vendégek elé.
Őszinte vendégszeretet, odafigyelés, a kollégisták részéről alkotó együttműködés jellemezte a napot. Először a Seregély István érsek úr által celebrált szentmisében adtunk hálát a Mindenhatónak, majd a köszönetnyilvánítások után Ábrahám Béla SDB atya beszélt Don Bosco életéről, pedagógiai jelentőségéről. A délután folyamán ünnepi műsorban mutatták be a kollégium volt és jelenlegi lakói az intézmény történetét, belső életét. Az érsek úr szentbeszédében felidézte a kezdetet, amikor 13 évvel ezelőtt egy kártérítési összegből kiindulva indult el a ház építése. Sok jó szándékú ember közreműködésével, adományával el is készült, a ház vezetését pedig elvállalták a Segítő Szűz Mária Leányai rend nővérei. Az első igazgató, Giordana nővér is jelen volt az ünnepségen. Jelenleg hárman, Etelka, Anna és Tünde nővér biztosítják Don Bosco szellemiségét.
A 110 férőhelyes kollégium célja: jó keresztényeket és becsületes állampolgárokat nevelni a fiatalokból. Mivel a főiskolások zömében pedagógusnak készülnek, ezért tanulmányaikat próbálják kiegészíteni azzal, hogy a hitet és a kultúrát integrálni tudják, a kultúrát pedig keresztényként élik meg és adják tovább. A nővérek igyekeznek megismertetni velük Don Bosco nevelési módszerét, hogy azt későbbi pályafutásuk során alkalmazhassák.
Családias légkör jellemzi a mindennapokat, ahol az emberi kapcsolatoknak is nagy jelentőséget tulajdonítanak, így a diákoknak második otthonukká válik a ház. Mindezt azzal az eszköztárral tudják elérni, amely a szalézi lelkiségből fakad: az ünnepek – a karácsony, a húsvét, Segítő Szűz Mária ünnepe és a hálaünnep – közös lebonyolításával.
Megtanítják a kollégistákat ünnepelni, mert sokan ezt már a családban sem ismerték meg, megtanítják hálát adni, ami szintén kiveszőfélben van a mai világban. Szervezett előadások, kulturális programok segítik a keresztény világnézet megerősítését.
Anna nővér elmondta: azt szeretnék, hogy úgy menjenek el 4–5 év múlva a diákok, hogy a hitükben önmagukhoz képest megtettek legalább egy lépést. Ezt segíti a katekézis is. Ezen kívül torna, tánc, kézműves foglalkozások, hétvégi oratórium (ahová az általános és középiskolás korú gyermekeket várják) ad lehetőséget arra, hogy kipróbálják magukat a diákok pedagógusként is.
Természetesen az itt élő fiatalok sem mentesek a mai világ sok negatív vonzásától, éppen ezért szükség van a kreativitásra, a folyamatos nevelői jelenlétre.
Meg kell érteni a mai fiatalokat, akik sokszor egészen más nyelvezetet használnak. Ehhez két dolog szükséges: szeretet és jelenlét.
„Ha egy fiatal belép egy szalézi ház kapuján, az elég ahhoz, hogy a Szűzanya palástja oltalmába vegye és soha többé el ne hagyja őt” (Don Bosco).
