Cikkek listázása

XVI. Benedek és a német kancellár a világ szegényeiért

G8-csúcstalálkozó előtt

Szerző: Bókay László

Németország jelenleg nemcsak az Európai Unió, hanem a G8-as csoport soros elnöke is, mely a világ hét legfejlettebb országát és az Orosz Föderációt foglalja magába. Ebben a minőségében Angela Merkel német kancellár egyik legfontosabb célja, hogy gazdaságilag felzárkóztassa a harmadik világ úgynevezett feltörekvő országait a világ legfejlettebb hatalmaihoz. Ennek jegyében a Balti-tenger partján fekvő németországi Heiligendammban júniusban esedékes G8-as csúcsra meghívást kaptak Kína, India, Brazília, Mexikó és a Dél-afrikai Köztársaság vezetői is.

A közelmúltban a vatikáni sajtóiroda közzétette azt a levélváltást, amelyre XVI. Benedek pápa és Angela Merkel német szövetségi kancellár között került sor a közelgő, Heiligendammban tartandó csúcstalálkozó kapcsán. A pápa a német kancellárnak 2006. december 16-án írott levelében kérte, hogy a G8-csoport júniusi, Németországban tartandó csúcstalálkozóján foglalkozzanak a legszegényebb országok adósságállományának mihamarabbi és feltételek nélküli elengedésével, különös tekintettel Afrikára. A pápa utalt a Merkel kancellárral történt tavalyi személyes találkozására is. Ekkor a német kormányfő arról biztosította a Szentatyát, hogy osztozik a szegény országok sorsa feletti aggodalmában, látván a gazdag országok képtelenségét a kérdés megoldását illetően.

„A szegény országok számára megbízható és ­hosszú távon is kedvező kereskedelmi feltételeket kellene teremteni és biztosítani, amelyek mindenekelőtt a piacokhoz való széleskörű és feltétel nélküli hozzáférést foglalják magukba” – fogalmazott levelében a Szentatya. Szorgalmazta továbbá a súlyosan eladósodott szegény országok és a legkevésbé fejlett országok külföldi adósságainak elengedését, az AIDS és a malária elleni olcsó gyógyszerek fejlesztését támogató befektetéseket. Emellett a fejlett országoknak tudatában kell lenniük a fejlesztési segélyezés területén felvállalt kötelezettségeiknek, és ezeknek teljességgel eleget kell tenniük, korlátokat kell szabniuk a fegyver- és nyersanyag-kereskedelemnek, harcolniuk kell a korrupció és a szegény országokból való tőkekiáramlás ellen. Mindez természetből fakadó feladata az egész nemzetközi közösségnek, ám a G8-aknak és az éppen német elnökség vezette Európai Uniónak mégis vezető szerepet kell ebben magukra vállalniuk – hangsúlyozta a továbbiakban.

Figyelmeztet még a G8-ak illetve az Európai Unió nemzetközi szinten betöltött vezető szerepére, majd hangsúlyozza, hogy korunk egyik legfontosabb feladata a nyomor 2015-ig történő felszámolása. Ennek a célnak a megvalósítása elválaszthatatlanul összefügg a világ békéjével és biztonságával. A katolikus hívek készen állnak arra, hogy támogassák az erre irányuló erőfeszítéseket – fejezte ki meggyőződését a Szentatya, majd Isten áldását kérte a G8-ak és az EU német elnökségének tevékenységére.

A Szentszék több ízben is hangsúlyozta, hogy a szegényebb országok kormányai (is) felelősek a szegénység kiküszöböléséért, de ez nem valósítható meg a nemzetközi partnerekkel való tevékeny együttműködés nélkül. Súlyos és feltétel nélküli erkölcsi kötelességről van szó, amelynek alapja az egyetlen emberi családhoz való tartozás, továbbá a szegény és gazdag országok közös méltósága és sorsa, amely a globalizáció folyamata révén egyre szorosabban összefonódik.

Angela Merkel válaszában hangsúlyozta, hogy a nyolcak, a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország, illetve az Európai Unió soros elnökeként jelentős előrelépést kíván elérni a szegénység elleni küzdelemben.

A G8-ak csúcskonferenciái a globalizáció-ellenes erőket minden alkalommal tiltakozásra késztetik. Hatalmas rendőri erők szokták védeni a sokszor erőszakot is alkalmazó tüntetőktől a találkozó résztvevőit. Ők úgy vélik, hogy a világ vezető gazdaságával bíró országok a többieket kizsákmányolják, s őket okolják a globalizációval kapcsolatba hozható problémák okozásával, valamint ígéreteik be nem tartásával. Példaként szokták felhozni, hogy 2005-ben, a skóciai Gleneaglesben a G8-ak arról határoztak, hogy megduplázzák az Afrikának nyújtott segélyeket, azaz a 107 milliárd dollárt. Ezzel szemben a 2006-os adatok szerint az OECD országokból érkező fejlesztési segélyek 5,1%-kal csökkentek, igaz, a gleneaglesi elkötelezettség 2010-ig szól, tehát még van idő a vállalások teljesítésére. Másfelől a szub-szaharai Afrikának nyújtott segélyek ugyan 23%-kal nőttek, ennek azonban többsége adósságenyhítés, így a befolyó összeg csupán 2%-kal nőtt. A globalizáció ellenes erők úgy gondolják, hogy az Afrikába irányuló segélyek a gleneagles-i ígéreteknek csupán kevesebb mint a felét fogják teljesíteni. XVI. Benedek pápa, amikor Angela Merkel kancellárral személyesen találkozott, szólt ezekről a problémákról is.

Úgy tűnik, hogy a levélváltás nyilvánosságra hozatalához – mely a vatikáni szokásoktól eltérő, szokatlan – a Szentatya a téma mindenkire ható fontossága miatt járult hozzá, sőt egyes hírek szerint a levelezés publikálását ő szorgalmazta. Nem valószínű, hogy saját, máshonnan is jól ismert véleményét kívánta volna a világgal megismertetni, valószínűbb, hogy közvélemény-formáló erejét is fel kívánja használni, hogy a G8-ak közelgő csúcskonferenciáján ne csak szép szavak, hanem döntések is szülessenek.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>