A Szenteste szakrális népszokásai a Veszprémi Egyházmegyében
Örömet hirdetnek a betlehemesek
Szerző: Budai Éva
Örömet hirdetek néktek, mert ma született a ti üdvösségtek, Jézus Krisztus! Bölcsőcskével Mária, Mária,
Te menj be előre.
A lett dolgot lássátok,
Isten Fiát áldjátok!
Kicsi lábacskáját,
rongyos pólyácskáját
csókkal tiszteljétek! Alleluja!…”
– éneklik Monostorapátiban minden év szentestéjén a falu fiataljai, akik csoportosan járnak házról házra, eljátszva a szállást kereső Szent Család s a Kisded születésének történetét.
Az András napjától (november 30.) kezdődő adventi s a karácsonyig tartó „szent idő” népszokásai között a legközkedveltebb a betlehemezés, melynek máig élő hagyománya van, főként a vidéki közösségekben. Az ünnepköszöntő betlehemezésnek különböző néven emlegetett, számos variációja alakult ki az előző évszázadok során. Van, ahol koronás játéknak, paradicsomi vagy pásztorjátéknak, bölcsőcskének, a sváb falvakban pedig Christkindli-járásnak (Christkindli = a gyermek Krisztus) nevezik. Ezeknek a falujáró játékoknak a lényege Jézus születéstörténetének elbeszélése, és a jókívánságok felsorakoztatása a háziaknak bőségvarázsló céllal.
Betlehemes – sokféleképpen
A bölcsőcske vagy bölcsőcske-járás a Veszprémi Egyházmegye területén a Káli-medencében gyakori, de a Nivegy-völgyi településeken is ismerik, gyakorolják. Tulajdonképpen ez a magyar megfelelője a német ajkú településeken (Herend, Bánd, Városlőd, Ajka, Pula, Magyarpolány, Tótvázsony, Hidegkút) szokásos Christkindli-játéknak. Csak míg a bölcsőcskét lányok és fiúk vegyesen játsszák, a Christkindli szereplői valamennyien leányok. Mindkét játékban Mária viszi az Istengyermeket jelképező babát egy kis bölcsőben. A beköszöntőt és az adománygyűjtő éneket pedig Szent József mondja.
Ezúttal ismerjük meg közelebbről a monostorapáti bölcsőcskét és a herendi Christkindli-játékot.
Bölcsőben viszik a Kisjézust
A bölcsőcskét Fábos Pál plébános atya „honosította meg” Monostorapátiban és a plébánia körzetéhez tartozó településeken még a múlt század ’40-es éveinek a végén, s azóta hagyománnyá vált. Nevét onnan kapta, hogy a Kisjézust jelképesen egy bölcsőben hordozzák végig a falun. Kezdetben az idősebbek öltöztek be, s járták végig a házakat, s egy-egy portára bekopogtatva bebocsáttatást kértek a játék bemutatásához. Ma már általános iskolás és középiskolás gyerekek a szereplői a játéknak, akiket hittanórákon készítenek fel szerepeikre. December 24-e délutánján indulnak el a csoportok, és felosztják maguk között a falut utcák szerint. Általában hatan alkotnak egy csoportot (Mária, József és két angyal, két pásztor). Minden csoport más-más útvonalon jár, s a falu lakói már várják őket. Miután előadták az bölcsőcskét, mindenféle finomsággal megvendégelik őket, s útravalóul is kapnak csokit, narancsot, süteményfélét, valamint pénzt is. A pénzadományokat mindig a templom javára ajánlják fel a fiatalok, s ez minden évben nagy segítséget jelent az egyházközségnek. A csoportok utolsó állomásként a hittantanárnő (Rompos Józsefné) házánál találkoznak a faluvégen.
Illés Sándor atya, aki lassan húsz éve plébánosa a településnek, meséli, hogy szolgálata kezdetén még jó néhány évig együtt járták a falut az idősebbek és a fiatalok, s a bölcsőcskébe mindig bekapcsolódott néhány jó énekes asszonnyal és férfivel egyetemben Egyed Péterné, Bözsi néni is, aki 52 éve kántor a településen.
A bölcsőcske-játékban Mária mindig fehér ruhában, ezüst glóriával jár, az angyaloknak világos színű hálóingből készül az öltözékük, és csengőt is visznek magukkal. Józsefnek bekecse, botja, kucsmája van, a pásztoroknak pedig láncos botja. Az angyalok a végén egy jókívánságokkal teleírt kártyát is átadnak a háziaknak. Az idén, tudtuk meg Rompos Péternétől, kilenc csoport járja majd a falut körülbelül 80 gyermek részvételével.
Régebben a karácsonyfát is ők hozták
Herend ősi német ajkú, sváb település. A hagyományőrzésnek, ápolásnak egyik látványos, reprezentatív megnyilatkozása itt a Christkindli-járás december 24-én. Ebben a betlehemes játékban is a születéstörténet elevenedik meg. De a szereplők németül és gyönyörű, díszes, csipkés ruhákban idézik fel az eseményeket. Régebben december 24-én már hajnalban elindultak a Christkindli résztvevői, mert az éjféli mise kezdetére végig kellett járniuk a falut köszöntőikkel. Manapság kábeltévén, hirdetményeken teszik közzé a csoport indulását (például Herenden is), és előre kérik a lakókat, hogy jelezzék, melyik ház kívánja fogadni őket. S újabban nemcsak németül, hanem kérésre magyarul is eljátsszák-eléneklik a történetet a csoport tagjai.
– Régebben a karácsonyfát és az ajándékokat is a Christkindlik hozták, s mi egészen kamaszkorunkig el is hittük ezt – meséli Gosztolai Vilmosné, Erzsi néni. – Hiszen annak tagjai olyanok voltak, mint az angyalok. Anyánk a fát a kapu elé rejtette el, s mikor megérkeztek énekelve a csoport tagjai gyönyörű ruhájukban, kezükbe adta, az ajándékainkkal együtt. Ma már ezt nem gyakorolják, a fák mérete meg az ajándékozási szokások változásai miatt.
A ’90-es évektől újjáéledt népszokáshoz a díszes ruhákat Herenden több mint tíz éve Giron Józsefné, Marika néni készíti elő, tartja karban és újítja fel évről évre. Az ünnep előtti napokban a játék résztvevői főpróbát tartanak.
A Christkindli ruházat alapját a fehér lenvászon alsó- és felsőszoknya, valamint a hosszú fehér ing jelenti. Ezek kiegészítője a színes kasmír mellény, a fehér, csipkével szegélyezett vállkendő. A lányok fején fehér koszorú van, kezükön fehér kesztyű, lábukon fekete vagy barna patentharisnya és magas szárú fűzős cipő. A játék hét állandó szereplője meghatározott sorrendben követi egymást. Első a Vorpot, a hírnökangyal, ő lép be elsőként a házba és kezdi el az éneklést. Kezében tartja a betlehemi csillagot, amelynek alapja fából készült és nyele van, gyöngyszemekkel díszített papírvirágokból rakják ki. A hírnökangyal mellett áll két gyertyás angyal (Kirzenengel), őket követi a sorban Mária, ő viszi a díszes bölcsőt, majd az istállós angyal (Stollengel), aki a betlehemet viszi az állatokkal. Mögötte a kis Jézus, akinek koszorú helyett piros mintás kendő van a fején, s a sort a pásztorokat megszemélyesítő szereplő (Potzmann) zárja.
A Christkindlspiel fő mozzanatai: a bekéretőzés, a bevezető ének vagy köszöntés, Jézus köszöntése, dicsőítése, karácsonyi énekek megszólaltatása, az angyalok áldása a bölcső fölött, Mária áldása a házbéliekre, közös ének és búcsúzás. A Christkindlik már korán útnak indulnak a településen, s a játék itt is, mint a bölcsőcske esetében, az éjféli misével fejeződik be.
