Cikkek listázása

Szentföldi zarándoklat diakónusoknak

Az ötödik evangélium nyomában

Szerző: Bókay László

Fotó: Papp Gábor

Néhány évvel ezelőtt Erdő Péter bíboros, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke elhatározta, hogy a felszentelés előtt álló kispapoknak megpróbálja bemutatni a Biblia földjét – a Szentföldet. A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend támogatását kérte ehhez, amelynek tagjai – képességeik szerint – anyagi támogatást is nyújtanak a kezdeményezéshez, hiszen a lovagrend magyar helytartósága feladatának tekinti, hogy a Szentfölddel való kapcsolattartást segítse, a zarándoklatokat ösztönözze és a szentföldi keresztényeket támogassa. Hazánk Szentföldre akkreditált egykori nagykövete, Hóvári János, a lovagrend főtisztje és Csordás Eörs, a bécsi Pázmáneum rektora szokta elkísérni a szentelés előtt álló fiatalokat. Az idén velük tartott Kiss-Rigó László püspök és Végh Róbert, az esztergomi szeminárium gondnoka is.
Aki járt már a Szentföldön zarándokként, állítja, hogy megváltozott az élete. Látni az evangéliumokból jól ismert helyszíneket, megpillantani azokat az olajfákat, melyeknek elődjeinél ült Jézus a tanítványokkal, hajózni ott, ahol Jézus a Genezáreti-tavon csónakba szállt, vagy állni a Jordán vizénél, amelyben Krisztust megkeresztelte János – életre szóló élményt jelent.

A felszentelés előtt álló diakónusok ilyen zarándokként látogattak ebben az esztendőben is a Szentföldre. Lelki táplálékukról Kiss-Rigó László és Csordás Eörs, valamint Varjú Imre kanonok, a főegyházmegye vagyonfelügyelője – akit ötven esztendeje szenteltek pappá – gondoskodott, a szervezési és logisztikai feladatokat a helyismerettel, kapcsolatokkal rendelkező Hóvári János látta el. A Tel Avivba érkezést követően pedig Végh Róbert ült egy bérelt kisbusz volánja mögé és vitte el a csoportot a különböző városokba, helyszínekre.

Esztergom és Názáret: testvérvárosi tervek

A közel egyhetes út első napján Cesareába mentek a zarándokok, majd Názáretbe. Itt Kiss-Rigó László találkozott a 78 ezer lelket számláló város első emberével, akinek Esztergom város polgármesterének levelét adta át, melyben jelezték, testvérvárosi kapcsolatot szeretnének létesíteni a várossal, Jézus felnevelkedésének egykori helyével. A polgármester, mint Kiss-Rigó László elmondta, nagy örömmel fogadta a testvérvárosi kapcsolatról szóló levelet, szándéknyilatkozatot.

Egy zarándoklat imádságok, szentmisék nélkül nem is volna zarándoklat. Varjú Imre kanonok mondott hát szentmisét az Angyali Üdvözlet-grottájában. Az út elején látogattak még el a Táborhegyre, elmentek Kánába, majd első szálláshelyükre érkeztek – Tabghába.

Másnap, a szentmisét követően, melyet a nyolc boldogság emlékére emelt kápolnánál mondtak, Akkóban, illetve a Genezáreti-tó partjánál jártak. Egy szentföldi ferences atya, Quirico Callela, Akkó ferences iskolájának vezetője látta a csoportot vendégül. Kiss-Rigó László pedig esztergomi látogatásra hívta az igazgatót és a tanári kar néhány tagját, melyet azok örömmel elfogadtak. A következő napon megtekintettek egy Jézus-korabeli hajót, megálltak a Jordán partján, elutaztak a Holt-tengerhez és felkeresték Kumránban a barlangot, ahol a híres tekercseket találták. Az estét már Jeruzsálemben töltötték, a Via Dolorosán, a harmadik stációnál lévő egykori Osztrák-Magyar Monarchia zarándokházában, mely ma osztrák tulajdonban van, de mindig szeretettel fogadják a magyar zarándokokat. Az ezt követő napokban ellátogattak a Szent Sír-székesegyházhoz, jártak az Olajfák-hegyén, megtekintették a mennybemenetel emlékhelyét, a Pater Noster karmelita kolostort, a Getsemáne-kertet, az utolsó vacsora termét, Dávid király sírját, a Sion-hegyet, a Mária elszenderülése bencés székesegyházat, Betlehemet, a Születés-bazilikát, a jeruzsálemi Beteszdhát és lehetne még sorolni a Bibliából jól ismert helyek sorát.

Efraimtól Jeruzsálemig

Találkoztak Jungbert Bélával, hazánk jelenlegi palesztin nagykövetével és feleségével, felkeresték Taybehét, amely arról nevezetes, hogy csak keresztények lakják, ezen belül a lakosság 60%-a római szertartású katolikus, a többi görög ortodox. Az újszövetségi szentírás Efraim néven emlegeti e települést. Itt pihent meg Jézus Lázár feltámasztása után, jeruzsálemi bevonulása előtt. Lakói ma is büszkék arra, hogy Jézus erre a környékre vonult vissza üldözői elől. Az itteni plébánossal, Rayed atyával találkoztak, aki megmutatta Palesztina egyetlen sörgyárát, a Taybeh Browing Corporationt. Egy helybeli eljegyzésen is részt vettek a magyarországi zarándokok, hiszen itt az a szokás, hogy a plébános kéri el a lányt a szülőktől. Jeruzsálemben a Templomhegyre is fel tudtak menni, amely most a politikai viszonyok miatt nehezen látogatható. Elmentek a Yad Vashem emlékhelyre is, ahol hazánk Izraelbe akkreditált nagykövetével, Gyenge Andrással Kiss-Rigó László koszorút helyezett el az áldozatok emlékhelyénél. Ez volt az első alkalom, hogy magyar főpap és diakónusok koszorúztak itt.

Keresztút a zsibongó sikátorban

Kiss-Rigó László püspökkel, Hóvári János egykori nagykövetünkkel és Barabás Bencével – az egyik szentelés előtt álló diakónussal beszélgetve sok érdekes dolgot tudtam meg. A nagykövet elmondta például, hogy mint a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend tagja minden esztendőben próbál valami újat is mutatni az épp szentelés előtt álló fiataloknak. Idén a bácskai magyar származású, Izraelben élő egyik leghíresebb grafikussal, Dan Reisingerrel találkozhattak a zarándokok. Szólt arról is, hogy az izraeli-palesztin viszony sajnos évek óta változatlanul feszült, ennek ellenére a zarándokok, turisták biztonságban vannak. Közvetlenül azután, hogy a csoport Izraelben volt, választásokat rendeztek az országban. Hóvári János azt is elmondta, ez semmilyen formában nem befolyásolta ottlétüket, hiszen ők elsősorban a történelmi, bibliai nevezetességeket keresték fel. Kiss-Rigó László a Názáret és Esztergom közt kiépülő testvérvárosi kapcsolatról, Barabás Bence pedig jeruzsálemi élményeiről beszélt. Mint mondta, érdekes volt számára a keresztutat végigjárni a szűk sikátorokban úgy, hogy közben zsibongott a hétköznapi élet, megélni úgy ezt az utat a keresztre feszítés helyéig, ahogyan egykor Jézus is megélhette. Jézus Golgotára vezető útjának utolsó stációi már a szent sírt rejtő bazilikaegyüttesen belül vannak. E falak őrzik Jézus keresztre feszítésének helyszínét csakúgy, mint megkenésének helyét, mielőtt a sírba helyezték volna. A Szent Sír-bazilikát jelenleg hat felekezet kezeli együtt –helyesebben kezeli egymás mellett. Évszázadok távolába vezet ennek eredete, épp úgy, mint a templom zárásának története is. A különféle felekezetek bizalmatlanok voltak egymással szemben. A vitát, hogy éjszaka kinél legyen a bazilika kulcsa, úgy oldották meg, hogy egy muszlim családra bízták. Évszázadok óta e család sarjai zárják be tehát este a Szent Sír-bazilika kapuját, megakadályozva ezzel, hogy a keresztények közül bárki is előnyre tehessen szert.

Jézus lábának nyomai, a történelem tragikus pillanatai, a szakadások máig ható következményei, a hitünket erősítő valóság bizonyítékai és a hagyomány rétegei emelkednek a három vallás által szent földként tisztelt területen. És itt van egy újabb hagyomány: a szentelésre készülő fiatalok mindezt megismerhetik, beépíthetik hitükbe, tudásukba. Szent Jeromosnak tulajdonítják azt a mondást, hogy a szent helyek úgy hatnak a zarándokra, mintha az ötödik evangéliumot ismernénk meg. Sajnos nem mindenkinek tárulhat fel ez az „ötödik evangélium”, de aki teheti, keresse meg, keresse fel, vagy beszéljen olyanokkal, akiknek már föltárult ez a könyv is.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>