Venisancte Pécsett 1746 szeptemberében
260 év megállásra késztet
Szerző: Boda Miklósné
Ez a megemlékezés a püspöki szeminárium életre hívásának előzményeit és történéseit veszi számba, melyek 1746. szeptember 4-én értek célba, mikor is Berényi Zsigmond püspök felszentelte Szent Pál tiszteletére a papnevelő intézet épületét. 260 év megállásra késztet, visszatekintésre hív.
1714-ben Nesselrode II. Ferenc püspök (1703–1732.) egyházmegyei zsinatot tart, de szemináriumról itt még nem esik szó. Utóda, Thurn Antal Kázmér püspök (1732–1734.) a kinevezését megerősítő bullában azt a feladatot kapta XII. Kelemen pápától, hogy létesítsen szemináriumot az egyházmegyében. Kormányzásának rövid ideje alatt ezt nem valósíthatta meg. A püspöki székben őt követő Cienfuegos Alvarez jezsuita bíboros (1735–1739.), mivel nem tartózkodott Pécsett, az egyházmegye kormányzását Berényi Zsigmond esztergomi kanonokra bízta, de figyelemmel kísérte a helyi eseményeket és segített. Nagy része volt abban, hogy létrejött a pécsi szeminárium, a Pécsi Egyházmegye ugyanis a Lipót-féle 1690-es, illetve 1703-as Nova donatio alapján régi birtokainak újra tulajdonosa lett, melynek egynyolcadát szánták a papnövelde céljaira. Cienfuegos elérte, hogy 1736. december 16-án királyi biztosok jelenlétében megtörtént az addig egy tagban álló egyházi birtok szétosztása a püspökség, a káptalan, a székesegyház és a szeminárium között. Ez az intézkedés külön uradalmat biztosított a szemináriumnak.
Berényi Zsigmond püspök (1740–1748.) gondoskodott arról, hogy a papnevelő intézet saját épületben működjön. 1740. május 30-án a káptalan úgy határozott, hogy a Vaskapu tájékán, a várfalon belül, a nagypréposti ház és a megyeház közötti teret a szeminárium számára megveszi. Az épület alapkövét 1742. június 4-én Berényi püspök helyezte el, s 1746. szeptember 4-én szentelte fel Szent Pál tiszteletére. Ő készítette az első szabályzatot a pozsonyi Emericanum mintájára. A teológiai kurzus csak két éves volt. A tanárok Grazból, Nagyszombatból, Kalocsáról jöttek. Paksy Lajos pálossal, Pehm Cherubin ferencessel megjelennek az egyházmegyei paptanárok: Christovich Imre, Humics Lukács, Juren Márton, Skultéty János…
A Kálvária-hegynek a várfalon belül lévő délnyugati lejtőjén épült az emeletes, kelet-nyugati irányban a homlokzaton hat-hat ablakkal ellátott épület. Petz András pécsi építőmester 1742-től 1746-ig dolgozott rajta. A déli homlokzat gazdag díszítésű, barokk stílusú, csigás volutából indul párkányzatos, kőkeretes kapuzata fogadja a belépőt, két oldalán egy-egy latin feliratos pajzsot tartó puttóval. A középmezőben az építtető, Berényi Zsigmond és a káptalan kettős címere.
A szemináriumban a Pécsi Egyházmegye kispapjaival együtt végezték tanulmányaikat a diakovári papnövendékek is. Széchenyi György esztergomi érsek 50000 forintos alapítványával 1694-ben megalakul a pécsi jezsuita gimnázium, ettől fogva innen érkezik a növendékek java. Az öreg épület beszédes tanúja az elmúlt 260 esztendőnek. S amikor az elmúlt időkre emlékezünk, úgy tehetjük ezt, hogy a folytatás, a jelen ígérete nem hagyja, hogy „csak” történelemmé váljék az, aminek élő valósággá kell lennie.
