Cikkek listázása

Venisancte Pécsett 1746 szeptemberében

260 év megállásra késztet

Szerző: Boda Miklósné

Talán nincs még egy város hazánkban, mely annyira összeforrott volna az Egyházzal, mint Pécs. Történetének lapjai hosszú időn át szinte azonosak voltak s egy időben íródtak egyházmegyéjének történetével. Elég, ha a magyar irodalom magvetőjére, Maurusra, a humanista költő-főpapra, Janus Pannoniusra vagy Pécsnek meg az országnak első egyetemet szerző Vilmos püspökére gondolunk.
Ez a megemlékezés a püspöki szeminárium életre hívásának előzményeit és történéseit veszi számba, melyek 1746. szeptember 4-én értek célba, mikor is Berényi Zsigmond püspök felszentelte Szent Pál tiszteletére a papnevelő intézet épületét. 260 év megállásra késztet, visszatekintésre hív.
A Pécsi Egyházmegye növendékei a Trienti Zsinat előtt kolostori, káptalani, székesegyházi iskolákban és külföldi egyetemeken, Grazban, Krakkóban, Lorettóban, Padovában és Rómában készültek jövendő hivatásukra. 1563. július 15-én a Trienti Zsinat XXIII. ülésének 18. fejezetében rendeli el az egyházmegyei szeminárium létrehozását. Magyarország nagy részében – a Pécsi Egyházmegyében is – a török uralom lehetetlenné tette a rendelet végrehajtását. 1678 és 1681 között Baranya, valamint Somogy megyében egyetlen pap sem volt. Radanay Mátyás pécsi püspök (1687–1703.) 1700. áprilisában levelet írt nagyszombati társának, Kecskeméthy Jánosnak, melyben arról panaszkodik, hogy a pécsi megyében százhatvanhárom plébánosra volna szükség, de semmi kilátás arra, hogy hiányukat pótolni lehessen.

1714-ben Nesselrode II. Ferenc püspök (1703–1732.) egyházmegyei zsinatot tart, de szemináriumról itt még nem esik szó. Utóda, Thurn Antal Kázmér püspök (1732–1734.) a kinevezését megerősítő bullában azt a feladatot kapta XII. Kelemen pápától, hogy létesítsen szemináriumot az egyházmegyében. Kormányzásának rövid ideje alatt ezt nem valósíthatta meg. A püspöki székben őt követő Cienfuegos Alvarez jezsuita bíboros (1735–1739.), mivel nem tartózkodott Pécsett, az egyházmegye kormányzását Berényi Zsigmond esztergomi kanonokra bízta, de figyelemmel kísérte a helyi eseményeket és segített. Nagy része volt abban, hogy létrejött a pécsi szeminárium, a Pécsi Egyházmegye ugyanis a Lipót-féle 1690-es, illetve 1703-as Nova donatio alapján régi birtokainak újra tulajdonosa lett, melynek egynyolcadát szánták a papnövelde céljaira. Cienfuegos elérte, hogy 1736. december 16-án királyi biztosok jelenlétében megtörtént az addig egy tagban álló egyházi birtok szétosztása a püspökség, a káptalan, a székesegyház és a szeminárium között. Ez az intézkedés külön uradalmat biztosított a szemináriumnak.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>