Erdő Péter bíboros felajánlotta nemzetünket Szűz Máriának

A legnagyobb magyar szent: a Szûzanya

Szerző: Rózsa Györgyi

Fotó: Pallós Tamás

Több mint ezer magyar vett részt október 17-től 20-ig a portugáliai Fatimában nemzeti zarándoklatunkon. Az engesztelő imaév kiemelkedő eseményeként és csúcspontjaként a jelenlévő húsz püspök és a hívek letérdeltek a fatimai kegyszobor elé a jelenési kápolnánál, és Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek felajánlotta a magyar nemzetet Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. Megrendítő élmény volt ez a zarándokok számára, de a kint töltött négy nap sok egyéb eseménye is a kegyelem forrásává vált.

Fatimának óriási a kisugárzása 1917 óta. Akkor – május 13. és október 13. között – hat alkalommal jelent meg a Szűzanya a három kis pásztorgyermeknek. Jácintát és Ferencet 2000. május 13-án avatta boldoggá Fatimában II. János Pál pápa, Lúcia az elmúlt esztendőben tért meg az égi hazába. A zarándokok láthatták a bazilikában a kis látnokok sírját, amely mellett néhányan mindig imádkoznak. Sokan érkeznek erre a gyönyörű Mária-kegyhelyre a világ minden tájáról, hogy a Szűzanya oltalma alatt keressék Jézust. A fatimai üzenet hangsúlyozza a mindennapi rózsafüzért, az imát és engesztelést a bűnösök megtéréséért. Emellett Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletét, valamint azt, hogy a pápa ajánlja fel a püspökök testületével együtt a világot Mária Szeplőtelen Szívének. Erre a II. János Pál pápa elleni merénylet után, 1984. március 25-én került sor. Mindannyian ismerjük az ezt követő közép-kelet-európai társadalmi és politikai változások sorozatát.

Magyar püspökeink a 2006-os engesztelő nemzeti imaév elején kijelentették, hogy „nagy bajban van az ország, és csak Isten irgalma menthet meg bennünket. Jézus azonban nem csüggedésre, hanem reménységre hívott meg minket”. A nemzet lelki megújulásában fontos állomássá nyilvánították ezt a fatimai zarándoklatot, ahol egy nemzet gondja, öröme, szenvedése, jövője került Szűz Mária anyai oltalmába.

Felvidékről is érkeztek zarándokok püspökükkel együtt, Erdélyből is jelen volt három főpásztor, és tudjuk, a felajánlással egy időben Kárpátalja magyar püspöke is elimádkozta az imát híveivel, felajánlva a Munkácsi Egyházmegyét is. Katolikus iskoláink diákjai itthon lélekben ugyanígy bekapcsolódtak ebbe a jelentős fatimai eseménybe tanáraikkal együtt.

Bármerre jártak a városban a magyar zarándokok, mindenhol találkoztak az útbaigazító táblával: magyar kálvária. Rózsafüzért imádkozva, énekelve mentek az utcákon a keresztút felé. Mély lelki élményt jelentett elmélkedve végigjárni a külföldi magyarok által állított keresztút állomásain, azon az úton, amelyen a pásztorgyerekek is naponta közlekedtek. Az út végén, a Szent István király-kápolnánál pedig szentmisén vettek részt, amelyen Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a szentek és a nyolc boldogság útjain mutatta fel az életszentség lehetőségeit. Kiemelte, hogy a legnagyobb magyar szent a boldogságos Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya.

A teljes cikk >>>

> Cikk nyomtatása > Küldje el e-mailben

2010. június
Tartalom >>>