Cikkek listázása

400 éve született Rembrandt Harmenszoon van Rijn

A hősies Istenre hagyatkozás portréja

Szerző: Prokopp Mária

Idén, 2006. július 15-én az egész művészetszerető világ Rembrandtra, a holland festőóriásra emlékezik születésének 400. évfordulója alkalmából.

Mi, magyarok különösen büszkék vagyunk arra, hogy hazánk legjelentősebb, világhírű múzeumában, a Szépművészeti Múzeumban három Rembrandt-festményt is láthatunk az állandó kiállításon. Ezek a következők: A Mészárszék, amely egy kettéhasítva felfüggesztett ökröt ábrázol a mészárszék közepén. Ez a kép Rembrandt érett korszakának egyik első műve, 1637 körül készült. A művészre oly jellemző bravúros festőiség ragyogó példája, ahol a tárgyak, így a félbevágott ökör pirosas-rózsaszínű foszforeszkáló fényt sugárzó teste a fényforrás. A Mészárszék további tárgyait, a remekművű csendéletet ez a fény sejtelmesen, kiemelkedő művészettel világítja meg.

Néhány évvel később, 1642-ben festette Rembrandt az Öreg Rabbinus portréját. Az idős, nagy élettapasztalattal rendelkező, bölcs tudós mélyen elgondolkodva ül a Bibliája mellett, sötét szobájában. Ez a kép a művész nagy hírű portréit képviseli hazánkban. Bemutatja Rembrandt egyedülállóan mély lélekábrázoló művészetét. Az élet értelmén tűnődő bölcs egyben a művész saját lelki portréja is, aki ebben az évben elvesztette szerelmes feleségét, Saskiát 9 évi boldog házasság után. Ehhez a csapáshoz még hozzájárult az is, hogy művészi pályájának főművét, Az éjjeli őrjárat című remekművet, amelyet Amszterdam város vezető polgárainak, a lövészcéh tagjainak a megrendelésére készített ebben az évben, értetlenül fogadták.

A Szépművészeti Múzeumunk harmadik Rembrandt-képe ezek után, 1650 körül készült. Témáját a Szentírásból veszi. A Szentcsalád életéből azt a jelenetet ábrázolja, amikor Jézus születése után, a betlehemi istállóban, ahol a legnyomorúságosabb körülmények között töltik az éjszakát, megjelenik az Isten küldötte, a fénylő angyal, és így szól Józsefhez: „Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, s maradj ott, amíg nem szólok, mert Heródes keresi a gyermeket, meg akarja ölni” (Máté 2,13b).

Rembrandt mélyen beleélte magát a Szentcsalád lelkiállapotába, és kivételes művészi tehetségével meg is tudta jeleníteni a Szentcsalád jellemportréját. A hősies Istenre hagyatkozást, amellyel elfogadták Isten akaratát, az emberileg elviselhetetlen nehézségek sorozatát! A kép főalakja Szent József, őt látjuk az átlós szerkezetű kompozíció középpontjában, amint imádkozva virraszt a rábízottak, az istenanya és újszülöttje, a Fiúisten felett. Mária a szalmán, a kép előterében, József térdének támaszkodva, félig ülve alszik, a szívére szorítva, a köpenyébe burkolva nagy kincsét, az isteni gyermeket. Jobbról az istálló állatai és a jászol látszik a félhomályban, az istálló éjszakai sötétjében.

Ennek a kis családnak még e kivetettségben sem lehet nyugalma! Balról, felülről nagy fényességgel angyal jelenik meg, és halkan, szeretettel, de kemény határozottsággal közli Isten parancsát: azonnal kelj fel és menekülj a családoddal! A kezét imára kulcsoló József nem riad fel, hanem, mint aki Istennel közvetlen kapcsolatban van, mint aki benne él, tudomásul veszi a parancsot. Biztosak vagyunk alakjának láttán, hogy mindjárt teljesíti azt.

A keresztény emberideál, az engedelmesség, a kötelességtudás, a hit testesül meg Rembrandt Józsefjében. Az angyalból áradó fény teszi láthatóvá őt a sötét éjszakában, akinek lelkivilágát Rembrandt a művészien foszforeszkáló fények nyomán keletkezett fény-árnyékokkal áthatott expresszív formákkal jellemzi.

A művész itt is önmagát festette meg József alakjában, önmagát kívánta erősíteni, hogy mindaz, ami ővele történt ezekben a nehéz években, Isten akarata. Semmi sincs Isten tudta nélkül! Rembrandtot is nagy hite segítette át élete megpróbáltatásain…

S a néző felé is ezt a hitet sugározza a kép! Ha az Isten Fiának is ennyi üldöztetést kellett elviselnie, akkor mi, gyarló emberek se zúgolódjunk nehézségeinkben, hanem lássuk meg az Isten küldöttét, a fénylő angyalt az életünkben, és érezzük gyengéd érintését, amellyel meg akar óvni bennünket a nagyobb veszedelemtől!

A Szépművészeti Múzeumnak e képeken kívül pompás Rembrandt-rajzai is vannak, amelyek a nagy művész kivételes rajzkészségét mutatják be számunkra. Érzékeny vonalaival a lélek legbensőbb rezzenéseit is meg tudja jeleníteni! A fényre oly érzékeny grafikai alkotásokat csak ritkán állítja ki a múzeum, de időnként láthatjuk e remekműveket is!

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>