Kérdéseinkre válaszol: Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát
„Jézus mozaikjait, arcának fénysugarait szedem össze”
Szerző: Körössy László
Fotó: Hapák József
Most induló sorozatunkkal az a szándékunk, hogy fellebbentsük a fátylat: kérdéseinkkel szeretnénk megmutatni néhány egyházi-közéleti ember személyiségének kevésbé ismert vonásait, közelebb hozva őket olvasóinkhoz, emberibbé alakítva, árnyalva a róluk kialakult képet. Kérdéseink összeállításakor mindvégig vezérelvünk volt Terentius közismert szólása: "semmi sem idegen tőlem, ami emberi". Ebben a hónapban Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát válaszolt kérdéseinkre.
– Számomra a legnagyobb öröm a másik ember boldogsága, amelynek fénye rám is visszasugárzik.
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát
– Ön szerint mi az igazi irgalmasság lényege?
– Véleményem szerint az együttérző, szívből megindult, ugyanakkor cselekvő szeretet.
– Melyik az az erény, amelynek a jelenlétét a legszükségesebbnek tartja mai társadalmunkban?
– Fontosnak tartom a józanságot és a helyes önismeretet, ami személyiségünk határainak ismeretét is jelenti egyben.
– Mi az, amit a leginkább nagyra becsül a nőkben?
– Több mindent: nőiességüket, intelligenciájukat, finomságukat.
– Ha önmagát jellemezné, mely tulajdonságait tartaná a legfontosabbnak? Mit tart a legnagyobb hibájának?
– Azt gondolom, hogy lelkem mélyén egy derűs gyermek vagyok, és bánt, ha nem tudok következetesen megküzdeni a dolgaimért.
– Mi a legnagyobb kincs az Ön életében?
– Pál apostollal kifejezve: „Jézus Krisztus fölséges ismerete”.
– Mi az, amit másképpen tenne, ha még egyszer elkezdhetné az éltét?
– Azt hiszem, hogy ugyanazt tenném, amit eddig is, de talán még céltudatosabban. Mindenesetre néhány hibát, kanyart szívesen kiküszöbölnék.– Mit jelent az Ön számára a katolikussága?
– Katolikusságon a legtágabb keresztény szemléletmódot értem, ahogy Istenhez és a világhoz, és benne az emberekhez viszonyulok.
– Melyik a kedvenc evangéliumi részlete, imája?
– Elsősorban a főparancs: szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből és elmédből, és szeresd embertársadat, mint önmagadat. Nagyon szeretem a nagycsütörtöki lábmosás szertartásának részleteit és a Miatyánkot.
– Melyik az a könyv, amit a Szentírás mellett magával vinne, ha hosszú időre egy lakatlan szigetre kellene mennie?
– Dosztojevszkij Karamazov testvérek című művét vinném magammal. Az Evangélium ihlette az Isten iránti szeretet és a felebarát megértő, elfogadó szeretetének nagyszerű regényét. Dosztojevszkij egyik levelében írta, hogy egy ember van: Jézus. Minden regényalakjában Jézust ábrázolja. Magam Jézus mozaikjait, arcának fénysugarait szedem össze alakjaiból.
– Ki a kedvenc regényalakja?
– Különösen Zoszima sztarec és Aljosa alakja tart fogságában. Zoszima sztarec egyesíti magában az Istentől kapott emberi bölcsességet, lelki gazdagságot, az előítélet nélküli, letisztult szeretetet, amellyel igaz keresztény módjára nézi a világot, az embereket, irgalmas a bűnöshöz: a férjgyilkos asszonyhoz, leborul a világfi Dimitrij szenvedései előtt, visszaküldi Aljosát a világba, rokonai közé, hogy békét teremtsen. Gesztusai számomra jézusi, „lábmosó” cselekedetek.
– Ki a kedvenc női és férfi szentje?
– Árpád-házi Szent Erzsébet, a férfiak közül pedig Szent Benedek és Assisi Szent Ferenc. Benedek számomra a kiegyensúlyozott isteni bölcsesség példája, Ferenc és Erzsébet a krisztusi karakterű, önmagukat szeretetből kiüresítő szentek vonzó példája.
– Ki a kedvenc történelmi alakja?
– Martinuzzi Fráter György. Általában pedig a magyar történelem szerzetesdiplomatái: Fráter György, Julianus barát, Pázmány Péter meghatározó személyiségek az életemben. Ők egyesítették magukban a mély hitű kereszténységet, a magyarságot és az európaiságot, ugyanakkor különös érzékkel, emberi-lelki „tudással” rendelkeztek.
– Melyik a kedvenc magyar bora, étele?
– Kedvenc hazai borom a pannonhalmi apátsági Pinot noir, és nagyon kedvelem a hagymás zsíros kenyeret.
– Ki az az öt személy, akit szívesen meghívna egy vacsorára?
– Egész biztosan olyanokat, akik engem nem tudnak viszont meghívni.
– Ki a kedvenc festője, muzsikusa?
– Szeretem Claudio Pastro brazil festő képeit, Mozart, Liszt műveit, de sok más művészt is említhetnék.
– Ha csodatévő hatalmat kapna, mire használná?
– Elsősorban gyógyításra.
– Mi volna az első rendelkezése, ha Ön lenne a pápa?
– Visszasegíteném a kereszténységet az evangéliumi egyszerűségre.
– Hol érzi igazán otthon magát?
– Pannonhalmán a szobámban, valamint a bazilikában.
– Ha csak egy órája maradna az életéből, mit tenne a rendelkezésére álló időben?
– Folytatnám azt, amit éppen csinálok.
