Cikkek listázása

Kérdéseinkre válaszol: Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát

„Jézus mozaikjait, arcának fénysugarait szedem össze”

Szerző: Körössy László

Fotó: Hapák József

Kereszténységüket a közéletben is nyíltan vállaló egyházi személyiségek, hitvalló emberek — ismerjük arcukat, olvassuk vagy hallgatjuk gondolataikat, kíváncsiak vagyunk a véleményükre. Látva, hallva őket, lassan kialakítunk róluk egy képet magunkban: ismerőssé válnak számunkra, olykor úgy véljük, már előre tudjuk, hogy miként gondolkodnak társadalmi, hitbeli kérdésekről, problémákról. Vajon ez az előzetes tudásunk azt jelenti, hogy valóban ismerjük is őket?
Most induló sorozatunkkal az a szándékunk, hogy fellebbentsük a fátylat: kérdéseinkkel szeretnénk megmutatni néhány egyházi-közéleti ember személyiségének kevésbé ismert vonásait, közelebb hozva őket olvasóinkhoz, emberibbé alakítva, árnyalva a róluk kialakult képet. Kérdéseink összeállításakor mindvégig vezérelvünk volt Terentius közismert szólása: "semmi sem idegen tőlem, ami emberi". Ebben a hónapban Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát válaszolt kérdéseinkre.
– Mi jelent az Ön számára igazi örömet?

– Számomra a legnagyobb öröm a másik ember boldogsága, amelynek fénye rám is visszasugárzik.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát

– Ön szerint mi az igazi irgalmasság lényege?

– Véleményem szerint az együttérző, szívből megindult, ugyanakkor cselekvő szeretet.

– Melyik az az erény, amelynek a jelenlétét a legszükségesebbnek tartja mai társadalmunkban?

– Fontosnak tartom a józanságot és a helyes önismeretet, ami személyiségünk határainak ismeretét is jelenti egyben.

– Mi az, amit a leginkább nagyra becsül a nőkben?

– Több mindent: nőiességüket, intelligenciájukat, finomságukat.

– Ha önmagát jellemezné, mely tulajdonságait tartaná a legfontosabbnak? Mit tart a legnagyobb hibájának?

– Azt gondolom, hogy lelkem mélyén egy derűs gyermek vagyok, és bánt, ha nem tudok következetesen megküzdeni a dolgaimért.

– Mi a legnagyobb kincs az Ön életében?

– Pál apostollal kifejezve: „Jézus Krisztus fölséges ismerete”.

– Mi az, amit másképpen tenne, ha még egyszer elkezdhetné az éltét?

– Azt hiszem, hogy ugyanazt tenném, amit eddig is, de talán még céltudatosabban. Mindenesetre néhány hibát, kanyart szívesen kiküszöbölnék.

– Mit jelent az Ön számára a katolikussága?

– Katolikusságon a legtágabb keresztény szemléletmódot értem, ahogy Istenhez és a világhoz, és benne az emberekhez viszonyulok.

– Melyik a kedvenc evangéliumi részlete, imája?

– Elsősorban a főparancs: szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből és elmédből, és szeresd embertársadat, mint önmagadat. Nagyon szeretem a nagycsütörtöki lábmosás szertartásának részleteit és a Miatyánkot.

– Melyik az a könyv, amit a Szentírás mellett magával vinne, ha hosszú időre egy lakatlan szigetre kellene mennie?

– Dosztojevszkij Karamazov testvérek című művét vinném magammal. Az Evangélium ihlette az Isten iránti szeretet és a felebarát megértő, elfogadó szeretetének nagyszerű regényét. Dosztojevszkij egyik levelében írta, hogy egy ember van: Jézus. Minden regényalakjában Jézust ábrázolja. Magam Jézus mozaikjait, arcának fénysugarait szedem össze alakjaiból.

– Ki a kedvenc regényalakja?

– Különösen Zoszima sztarec és Aljosa alakja tart fogságában. Zoszima sztarec egyesíti magában az Istentől kapott emberi bölcsességet, lelki gazdagságot, az előítélet nélküli, letisztult szeretetet, amellyel igaz keresztény módjára nézi a világot, az embereket, irgalmas a bűnöshöz: a férjgyilkos asszonyhoz, leborul a világfi Dimitrij szenvedései előtt, visszaküldi Aljosát a világba, rokonai közé, hogy békét teremtsen. Gesztusai számomra jézusi, „lábmosó” cselekedetek.

– Ki a kedvenc női és férfi szentje?

– Árpád-házi Szent Erzsébet, a férfiak közül pedig Szent Benedek és Assisi Szent Ferenc. Benedek számomra a kiegyensúlyozott isteni bölcsesség példája, Ferenc és Erzsébet a krisztusi karakterű, önmagukat szeretetből kiüresítő szentek vonzó példája.

– Ki a kedvenc történelmi alakja?

– Martinuzzi Fráter György. Általában pedig a magyar történelem szerzetesdiplomatái: Fráter György, Julianus barát, Pázmány Péter meghatározó személyiségek az életemben. Ők egyesítették magukban a mély hitű kereszténységet, a magyarságot és az európaiságot, ugyanakkor különös érzékkel, emberi-lelki „tudással” rendelkeztek.

– Melyik a kedvenc magyar bora, étele?

– Kedvenc hazai borom a pannonhalmi apátsági Pinot noir, és nagyon kedvelem a hagymás zsíros kenyeret.

– Ki az az öt személy, akit szívesen meghívna egy vacsorára?

– Egész biztosan olyanokat, akik engem nem tudnak viszont meghívni.

– Ki a kedvenc festője, muzsikusa?

– Szeretem Claudio Pastro brazil festő képeit, Mozart, Liszt műveit, de sok más művészt is említhetnék.

– Ha csodatévő hatalmat kapna, mire használná?

– Elsősorban gyógyításra.

– Mi volna az első rendelkezése, ha Ön lenne a pápa?

– Visszasegíteném a kereszténységet az evangéliumi egyszerűségre.

– Hol érzi igazán otthon magát?

– Pannonhalmán a szobámban, valamint a bazilikában.

– Ha csak egy órája maradna az életéből, mit tenne a rendelkezésére álló időben?

– Folytatnám azt, amit éppen csinálok.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>