Cikkek listázása

Mit jelent ajándékos örömöt szerezni?

Megosztani másokkal szívünk melegét

Szerző: Katona Marianna

Fotó: Katona Marianna, Vida Márta

Ahányan csak élünk a földön, annyifélék vagyunk: kicsik, nagyok, fiatalok, idősek, nők, férfiak. Sokféle virág Isten virágoskertjében. S ebből a sokféleségből adódik, hogy valamennyi­en mást és mást tartunk értékes ajándéknak életünkben. De ha a mindenható Atyára emeljük tekintetünket, aki nagyon jól tudja, mit jelent ajándékot adni, hiszen a legértékesebbet: Fiát adta nekünk, akkor rádöbbenünk majd, hogy valamennyien az ő ajándékai vagyunk. Önmagunk és egymás számára is, ahogyan a most megszólaltatott topolyai testvéreink is, akik szívük melegét osztották meg velünk, mikor arról beszéltek, mit jelent számukra másoknak ajándékos örömöt szerezni, s nekik vajon milyen ajándék jelentett eddigi életükben ilyen emlékezetes boldogságot.
Faragó Emma (7 éves): Mi karácsonykor úgy ajándékoztuk meg a mamáékat és anyut, hogy Anitával, Vicuval és Zitával, a testvéreimmel készítettünk egy kis ünnepséget, verseket mondtunk, énekeltünk és ajándékot is adtunk. Az volt az ajándék, hogy mindenki rajzolt valami szépet, és becsomagoltuk. Anyuék nagyon örültek neki.

*

Lakatos Anita (7 éves): Én is meg szoktam karácsonykor ajándékozni anyukámat. Az elmúlt évben papírból kivágtam egy kis karácsonyfát, feldíszítettem, becsomagoltam és úgy adtam neki oda. Ő nagyon megörült, és ettől én is még jobban örültem.

*

Tanka Dávid (7 éves): Egyszer gyurmámból csináltam anyukámnak egy kis vázát. Amikor hazajött, odaadtam neki, és ő nagyon megörült.

*

Kovács Richárd (7 éves): Tavaly, mikor még kicsi voltam, a kis öcsémmel együtt készítettünk anyuéknak egy meglepetést. Egy nagy papírra ketten lerajzoltuk, ami nekünk a legjobban tetszik. A tájat, ahol lakunk, a virágokat, a lepkéket. Anyuék nagyon boldogok voltak, hogy ilyen ügyesek vagyunk, és ettől mi is boldogok lettünk.

*

Bedleg Evelin (7 éves): Én nemcsak rajzot szoktam ajándékozni anyunak és apunak, hanem helyettük megcsinálok valamit, például megterítem és feldíszítem az asztalt, azzal lepem meg őket. Így anyukáméknak kevesebb munkájuk lesz, és ezért többet tudnak majd pihenni.

*

Cservenák Ilona (tanítónő): Immár 39 éve tanítok a topolyai Csáki Lajos Általános Iskolában. Két leánygyermek édesanyja vagyok. Úgy érzem, a legnagyobb ajándékot Istentől kaptam, hogy ilyen csodálatos gyermekekkel ajándékozott meg, és mindig adott annyi erőt, hogy őket szeretettel felnevelhessem. Életem legboldogabb pillanata az volt, mikor Ildi lányom, aki igencsak későn született, lediplomált, elhelyezkedett. Hálás vagyok a Jóistennek, hogy ehhez hozzásegített. Ő adott lelkierőt, hogy egyedül végig tudjam vezetni őket ezen az úton. A nagyobbik lányom most magisztrált, hamarosan doktorálni fog. Ha erre gondolok, úgy érzem, ez a legnagyobb dolog, a legfontosabb ajándék, amit az életben kaptam, és ezt soha nem tudom meghálálni a Jóistennek. Habár a férjemben csalódnom kellett, a lányaim miatt nem hagyhattam el magam, hiszen nekik szükségük volt rám, a kitartásomra, a biztatásomra, a szeretetemre. Úgy érzem, sikertelen házasságomért Isten a gyermekeimben kárpótolt, akik – hála neki – emberként is és szakemberként is megállják helyüket az életben.

*

Kiskároly Sára (24 éves): Az én életemben az volt a legnagyobb ajándék, hogy keresztény lettem és megismerhettem Jézust. Ez azért olyan különlegesen fontos számomra, mert olyan érték, amely örök, és amelyikhez mindennap egy lépéssel közelebb kerülhetek. Ez nemcsak azt jelenti, hogy egyszer majd a halálom után a mennyországba kerülhetek, hanem mindennapi kapcsolatot Jézussal, aki a legjobb barátom, támaszom, segítőm. Korábban én is olyan voltam, mint nagyon sok ember. Világi ajándékok után szaladgáltam, amik azonban nem tudták betölteni a bennem lévő ürességet. Jézusban azonban megtaláltam azt az örömet, teljességet, biztonságot és békét, amire mindig is vágytam. Az is nagy ajándékot jelent nekem, hogy naponta szoros kapcsolatban lehetek Jézussal az imán, a Szentírás tanulmányozásán keresztül. Törekszem rá, hogy én is ajándék lehessek mások számára, hiszen Jézus arra hív minket, hogy adjuk tovább szeretetét, tanítását, és segítsük egymást a konkrét helyzetekben is.

*

Harkai Anita (14 éves): A legszebb ajándék, amit kaphatok, hogy otthon tölthetem a karácsonyt a családommal békességben, szeretetben. Szeretem, ha karácsonykor együtt vagyunk és beszélgetünk, ha esik a hó és meghitt a hangulat. A testvéremet és a szüleimet rendszerint saját készítésű ajándékokkal ajándékozom meg. Engem is meg szoktak ajándékozni, ennek is örülök, de mégis az a legjobb, hogy együtt vagyunk és örülünk egymásnak. Remélem, hogy még nagyon sok karácsonyt tudunk így együtt tölteni.

*

Drenyovszki Andrea (14 éves): Nekem is nagyon sokat jelent a családdal együtt töltött idő karácsonykor. Ilyenkor az a jó, ha édesanyám testvére is el tud jönni és ő is velünk ünnepel, mert így teljes a család. Általában mindenki meg szokott ajándékozni mindenkit, de inkább saját készítésű vagy hasznos ajándékokkal. Én is saját készítésű ajándékokat szeretek adni, mert ezekben benne van az a sok igyekezet és szeretet, mellyel készült. Karácsonykor mindig együtt megy a család az ünnepi misére, és ez is olyan meghitt hangulatú, különösen, ha még a hó is esik.

Egy másik alkalom, amiről úgy éreztem, hogy az különös ajándéka volt Istennek, mikor egyik nyáron eljutottam Taizébe. Az ottani légkör és az, hogy Roger testvér engem is megáldott, nagyon sokat jelent nekem. Különösen most, hogy az a szörnyű dolog történt vele. Mély örömmel tölt el, hogy tudom, én is azok közé tartozom, akik beszélhettek vele és akiket személyesen megáldott.

*

Búcsú Ottó (29 éves, villamosmérnök): Nekem sokszor az a legnagyobb ajándék, ha nem vagyok egyedül. Különösen, ha a családommal, barátaimmal lehetek együtt. Az ünnepek idejét az együttlét teszi ünnepélyessé, ami különös, jó érzés. Ehhez hozzájárulnak a külsőségek is, a díszesebb teríték, ruha. Mit szeretek kapni ajándékba? Olyat, ami kellemes meglepetés, és amit szeretetből adnak; ha látom, hogy figyelnek rám és valamilyen mélyebb vágyamat igyekeznek kielégíteni. Nekem az anyagiak is nagy élményt jelentenek. Régebben például, mikor még egyetemista voltam, nagyon jól esett, hogy szüleim befizettek különböző utakra. Egyrészt azért is, mert ebből láttam, hogy ismernek, és tudják, milyen sokat jelent egy-egy ilyen út számomra.

*

Rác Lívia (25 éves, közgazdász): Én főiskolán és egyetemen tanítok, és minden alkalommal, mikor sikerül egy jó órát megtartanom, nyilvánvalóan Istentől kapom hozzá a lendületet. Minden alkalommal feldob, ha látom, hogy a lelkesedésemet sikerül átadnom a hallgatóknak, és van foganatja annak, amit csinálok. Ezt mindig nagy ajándékként élem meg, ami talán ajándék a másik fél számára is, hiszen egy sikeres óra a diákok sikere is.

*

Kókai Károly (73 éves, nyugdíjas): Én már nagyon korán, 14 évesen árván maradtam, és bizony az élet nehézségein keresztül kellett mennem. Azt, hogy végig kitartottam, kizárólag az Istenbe vetett hitemnek és az ő szeretetébe vetett bizalmamnak köszönhetem, hiszen – így utólag visszagondolva – ez tartotta bennem az erőt, a reményt, hogy ne csüggedjek. Felnőttként is göröngyös úton kellett haladnom, de keresztény hitem minden nehézségen átsegített, úgy a munkám, mint a családi életem területén. A Jóisten szerető családdal, csodás gyerekekkel ajándékozott meg, akikre mindig is büszke voltam. És Istennek hála, már unokáimban is gyönyörködhetem, annál is inkább, mert apránként sikerült lelkükbe plántálnom a katolikus hitet, szeretnek szentmisére, hittanra járni, és példásan tanulnak. Ezt mind a Jóisten ajándékának tartom.

Úgy érzem, az én életemben a katolikus hitem a legnagyobb ajándék, mert minden egyéb örömet ezáltal kaptam meg Istentől.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>