Magyarok Rómában
Magyarnak lenni – a Szentatya közelében!
Szerző: Lányi Béla SVD
Fotó: Bókay László, Lányi Béla SVD
Szeretett Rómánk!
Már a templomkapuban fogadta az érkező olaszországi magyarokat és az ide zarándoklókat Németh László pápai prelátus, a Pápai Magyar Intézet rektora, olaszországi magyar főlelkész. Eljöttek az itteni magyar szerzetesek is: a Szent István Ház tagjai a kalocsai iskolanővérek rendjéből, valamint Palásti Benita nővér, aki 95 évesen már több mint 75 éve tagja a szalvátor nővérek szerzetesrendjének. Betegápolással foglalkozott. Amikor a nővéreket visszahívták Magyarországra, Benita nővér engedélyt kért, hogy maradhasson szeretett Rómájában. A Gianicolo dombon van a kolostoruk. Sokat imádkozik újabb magyar szerzetesi hivatásokért, ezzel segíti hazáját.
A hit ma is kihívás: úgy otthon, mint külföldön
A római magyar közösség szokásos hóvégi szentmiséje volt ez, melyet azonban kitüntetett a főpásztorok, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Ternyák Csaba c. érsek, a Papi Kongregáció titkára jelenléte. Velük misézett P. Várnai Jakab atya, a ferences rend definitor generálisa, valamint Varga János budapesti atya. A koncelebrálók között láthattunk két verbita szerzetest is, akik missziós szerzetesrendjük általános káptalanjáról látogattak ide.
Németh László atya arra kérte a bíboros urat, hogy tájékoztassa a Rómában élő magyarokat az anyaország egyházi eseményeiről. A főpásztor szentbeszédében kiemelte az idei budapesti úrnapi körmenet jelentőségét. Nemrég még el sem képzelhettük volna, hogy olyan hosszú és szép útvonalon vonulhat végig az eucharisztikus Jézus. Valóban él az Egyház Magyarországon! És a hit ma is kihívás: úgy otthon, mint külföldön. Ezért olyan fontos, hogy a külföldön és az otthon élő magyar katolikusok összefogjanak. A szentmise hirdetései szépen tükrözték azt az energiát, amelyet az olaszországi magyar papság, különösen pedig a főlelkész fejt ki az országban élő hat-hétezer magyar összefogásáért. A magyar katolikus közösség értesítőjét mintegy ezer-ezerkétszáz ember kapja. Ez a közösség valóban élő – a tagok áldozatvállalása, egymás iránti érdeklődése révén. Pedig sokan otthon már nem is magyarul beszélnek, hiszen házastársuk olasz, és nagy áldozatot, különös odafigyelést igényel, hogy a gyermekek megtanuljanak magyarul is.