2006. augusztus 31.: 150 éve szentelték fel az esztergomi bazilikát
Felcsillant a remény a magyar nemzet egén
Szerző: Prokopp Mária
Fotó: Mudrák Attila
Ez a hatalmas székesegyház hirdette a Kárpát-medence minden lakójának, hogy Esztergom, a keresztény magyar állam bölcsője, első központja él! A 150 éves török hódoltság és az azt követő 150 éves Habsburg katonai fennhatóság után felépült a romok helyén az új főtemplom, amely méltóképpen képviseli Magyarország 500 éves történelmi jelentőségét – 1000 és 1526 között – Európa szívében!
Scitovszky János szívében lángolt a hazaszeretet! 1827-től mint rozsnyói püspök, majd 1838-tól mint pécsi püspök aktívan részt vett a reformországgyűlések munkájában. Mindkét egyházmegyében iskolákat, templomokat, kórházakat és további szociális intézményeket alapított. Nagy gondot fordított a papság és a lakosság vallási életének elmélyítésére. 1853-ban, amikor megtalálták a Kossuth Lajos által elrejtett Szentkoronát Orsovánál, ő vitte Bécsbe. S volt bátorsága figyelmeztetni Ferenc Józsefet, hogy itt az idő, hogy megkoronáztassa magát. Ugyanebben az évben lett bíboros. 1854-ben részt vett Rómában a szeplőtelen fogantatás dogmájának kihirdetésében. Erre az évre készült el a bazilika főoltárképe, amely a Magyarok Nagyasszonyának, a Szeplőtelen Szűznek a mennybe való felvételét jeleníti meg.
A velencei Képzőművészeti Akadémia kiváló festőművész tanára, Michelangelo Grigoletti a prímás kérésére a híres velencei reneszánsz festőóriás, Tiziano hasonló témájú képének felépítését követte a főbb vonásokban. A 13×6 méteres kép vásznát is sajátos technikával, külön erre az alkalomra készített szövőszéken szőtte a jelen esztergomi mester. A kép, mielőtt Esztergomba érkezett, Velencében volt kiállítva, ahol egész Európából a csodájára jártak. A művészeti kritika a kor egyik legnagyobb mesterének nevezte az alkotót!
S bár még hiányzott a bazilika főhomlokzatáról az oszlopos előcsarnok, és a belsőben a kupola és a hajó boltozati díszítése, Scitovszky prímás 1856. augusztus 31-re kitűzte a felszentelés napját. Meghívta Ferenc Józsefet is, a koronázatlan fiatal királyt, aki el is jött. Ennek állít emléket a bazilika déli tornyához vezető átjáró íves záródása felett a dombormű. Johann Meixner bécsi szobrász kitűnő portrékkal jeleníti meg a részvevőket. A középen az oltár jelzi a templomot, amelynek második lépcsőjén olvasható a felszentelés dátuma. Jobbra a szertartást végző prímás, Scitovszky János bíboros éppen megkeni a kereszt jelével a templom falát a szentelt krizmával. Mögötte az ország főbb egyházi méltóságai kaptak helyet. Felismerhetjük a háttérben a görög-katolikus püspököt is. Baloldalt, baldachinos emelvényen az uralkodó, Ferenc József császár áll a kíséretével. Ő mindent elkövetett az előző években, hogy a Magyar Katolikus Egyházat beolvassza a bécsi érsekségbe. Scitovszky János prímás hihetetlen energiájának és diplomáciai tevékenységének köszönhetően végül is a pápa az 1855. évi vatikáni-osztrák konkordátumban nem csorbította meg a magyar prímás jogait.
A templomszentelésen a prédikáció magyarul, németül és szlovákul hangzott el
A szertartás fényét jelentősen emelte a zene. Scitovszky bíboros nagy tisztelője volt Liszt Ferencnek, akihez baráti szálak fűzték. Ő kérte fel Európa ünnepelt zeneszerzőjét, hogy e nagy jelentőségű történelmi eseményre ünnepi misét komponáljon. S Liszt Ferenc megalkotta az európai zeneirodalom méltán híres művét, az Esztergomi misét. 1856. augusztus 31-én a magyar ruhába öltözött Liszt Ferenc vezényletével csendült fel ez a remekmű a bazilika új, salzburgi orgonáján. A magyar zene betöltötte a bazilika hatalmas belső terét és a jelenlévők szívét-lelkét! Valamennyien érezték, hogy felcsillant a remény a magyar nemzet egén!
A prímás sem mulasztotta el az alkalmat, és nagy bátorsággal petíciót nyújtott át az uralkodónak az ország főembereinek kíséretében, amelyben kérik, hogy állítsa helyre az ország alkotmányos rendjét! Bach belügyminiszter ezt felségsértésnek nevezte! A prímást ez sem félemlítette meg, a következő évben, 1857-ben, amikor Ferenc József az esküvője után feleségével együtt hazánkba látogatott, Scitovszky bíboros-prímás magyarul köszöntötte, és ismét átadta kérvényét az ország alkotmányos rendjének visszaállítására. Erre az alkalomra írta Arany János A walesi bárdok című híres balladáját. Mindezek az események fontos láncszemet képeztek az 1862. évi októberi diplomához és az 1867. évi kiegyezéshez!
De lépjünk be az újonnan felszentelt fõtemplomba!
A templom hatalmas, egységes terét ragyogó napfény öntötte el a kupola 12 óriás ablakán keresztül, amelyek a 12 apostolt idézték és idézik ma is! Alattuk, a kupola csegelyeiben a négy egyházatya alakját, Szent Ágostont, Szent Ambrust, Jeromost és Gergely pápát Ludwig Moralt müncheni festőművész ábrázolta. A kupola belső párkányzatán fénylő, aranyozott felirat hirdeti a templom védőszentjének, a Magyarok Nagyasszonyának a diadalát: ASSUMPTA EST MARIA IN COELUM GAUDENT ANGELI – MÁRIA FELVÉTETETT A MENNYBE, ÖRÜLNEK AZ ANGYALOK! Ezt jeleníti meg a monumentális főoltárkép, amely a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett képe!
S ezután pillantjuk meg közelebbről a carrarai fehér márványból készült főoltárt, amelynek teológiai és hazafias programját is Scitovszky prímás fogalmazta meg. A megvalósításra Pietro Bonanni Bécsben dolgozó olasz szobrásznak adott megbízást 1851-ben. A középpontban, a tabernákulum aranyozott bronz ajtaján a dombormű az emmauszi tanítványokat ábrázolja, amint Jézust a kenyértörésben, az eucharisztiában ismerik fel. Alatta, a menza márvány antependiumán, az utolsó vacsora, az Eucharisztia alapításának jelenete Leonardo kompozícióját követi. Két oldalt Krisztus keresztáldozatának, vagyis a szentmiseáldozatnak ószövetségi előképei – Ábrahám áldozata, a rézkígyó, a húsvéti bárány feláldozása – hívják fel a figyelmet az újszövetségi krisztusi áldozat tökéletességére, magasabbrendűségére. A tabernákulum felett, a kupolával fedett baldachin alatt az aranyozott bronz feszület ragyog. Két oldalt két-két klasszicizáló fehér márványszobor áll. A két belső a magyarságot keresztény hitre térítő két szent vértanú püspök, Szent Adalbert és Szent Gellért alakját jeleníti meg. Gellért oldalánál hű tanítványa, a gyermek Szent Imre herceg, a magyar ifjúság védőszentje is helyet kapott. A további két szent püspök, Szent Márton, Pannónia szülötte, Szent István példaképe és Boldog Mór pécsi püspök, akinek kiválóságára Szent Imre hívta fel a kortársak figyelmét. Ők mindketten szintén fontos szerepet töltöttek be a 11. századi magyarság életében. A négy egyéniség különböző és rokon jellemvonásait nagy mesterségbeli tudással jeleníti meg Pietro Bonani. A főoltár szobrászati együtteséhez tartozik tartalmi és művészi szempontból egyaránt a két oldalt, külön posztamensen megjelenő, egy-egy sokágú kandelábert tartó két-két angyal.
A szentély boltozatán a Szentháromság dicsőségét mutatja be Moralt freskóképe. Az Egyház közösségének és az egyes embernek is legfőbb hívatása Istent dicsőíteni az angyalokkal együtt. Glóriát zengeni, amint ez a szentmise bevezető részében is főhelyet kap, valamint minden ima is a Szentháromság dicsőítésével fejeződik be.
A középpontban, a kerubfejek koszorújától övezve, a kék földgömb felett, felhőkön trónol az Atyaisten,és jobbján a Fiúisten, felettük a Szentlélek istent jelképező galamb lebeg bőségesen árasztva fénylő arany sugarait. Két oldalról az angyalok jól elkülönülő csoportjai dicsőítik a Szentháromságot. Jobbról az előtérben térdelő hatalmas angyal a magyar Szentkoronát hozva mutatja be a magyar nemzet hűségét Isten iránt, és az önkényuralomnak, a Bach-korszaknak nehéz éveiben kéri Isten segítségét önálló nemzeti létünk és a független magyar királyság megteremtésére. A mennyezetkép hajó felőli oldalán a Sátánt és a főördögöket diadalmasan legyőző arkangyalok jelennek meg. A képet kitűnően megvilágítja és egyben tagolja az oldalfalak párkányzatán nyugvó egy-egy nagyméretű, félköríves ablak.
A magyar szentek panteonja
Ludwig Moralt kapott megbízást Scitovszky János prímástól a székesegyház kereszthajóinak falképeire is. Ezek a következők: az északi kereszthajóban Szent Adalbert megkereszteli Vajkot, és Szent Márton a kereszt jelével indul a barbárok elleni csatába, a déli kereszthajóban Jézus születése és vele szemközt Jézus feltámadásának ábrázolása.
Már ezek a nagy freskóképek is jelzik, hogy az északi kereszthajóban a prímások a magyar szentek panteonját kívánták elhelyezni, középen Grigoletti pompás festményével: Szent István felajánlja országát az Istenanyának, alatta Szent Erzsébet és Szent Margit szobraival. A további szobrok, mint a Kassai vértanúk szoborcsoportja és a Szent Márton-oltár Szent Kinga és Jolán szobraival csak 1896-ra, a millenniumra készült el.
A déli kereszthajóban az Eucharisztia-oltár felett Jézus megváltó kereszthalálát jelenítette meg a velencei festőművész, Grigoletti. S ehhez kapcsolódik a megtestesülést és a feltámadás hittitkait megjelenítő freskóképek.
Magyarország főtemploma felszentelésének 150. évfordulóján hálatelt szívvel dicsérjük Istent, és kérjük áldását a mi nemzedékünkre, hogy őseinkhez hasonló hittel, reménnyel és nem kisebb eredménnyel építsük jövőnket!
