2006. augusztus 31.: 150 éve szentelték fel az esztergomi bazilikát
Felcsillant a remény a magyar nemzet egén
Szerző: Prokopp Mária
Fotó: Mudrák Attila
Ez a hatalmas székesegyház hirdette a Kárpát-medence minden lakójának, hogy Esztergom, a keresztény magyar állam bölcsője, első központja él! A 150 éves török hódoltság és az azt követő 150 éves Habsburg katonai fennhatóság után felépült a romok helyén az új főtemplom, amely méltóképpen képviseli Magyarország 500 éves történelmi jelentőségét – 1000 és 1526 között – Európa szívében!
Scitovszky János szívében lángolt a hazaszeretet! 1827-től mint rozsnyói püspök, majd 1838-tól mint pécsi püspök aktívan részt vett a reformországgyűlések munkájában. Mindkét egyházmegyében iskolákat, templomokat, kórházakat és további szociális intézményeket alapított. Nagy gondot fordított a papság és a lakosság vallási életének elmélyítésére. 1853-ban, amikor megtalálták a Kossuth Lajos által elrejtett Szentkoronát Orsovánál, ő vitte Bécsbe. S volt bátorsága figyelmeztetni Ferenc Józsefet, hogy itt az idő, hogy megkoronáztassa magát. Ugyanebben az évben lett bíboros. 1854-ben részt vett Rómában a szeplőtelen fogantatás dogmájának kihirdetésében. Erre az évre készült el a bazilika főoltárképe, amely a Magyarok Nagyasszonyának, a Szeplőtelen Szűznek a mennybe való felvételét jeleníti meg.
A velencei Képzőművészeti Akadémia kiváló festőművész tanára, Michelangelo Grigoletti a prímás kérésére a híres velencei reneszánsz festőóriás, Tiziano hasonló témájú képének felépítését követte a főbb vonásokban. A 13×6 méteres kép vásznát is sajátos technikával, külön erre az alkalomra készített szövőszéken szőtte a jelen esztergomi mester. A kép, mielőtt Esztergomba érkezett, Velencében volt kiállítva, ahol egész Európából a csodájára jártak. A művészeti kritika a kor egyik legnagyobb mesterének nevezte az alkotót!
S bár még hiányzott a bazilika főhomlokzatáról az oszlopos előcsarnok, és a belsőben a kupola és a hajó boltozati díszítése, Scitovszky prímás 1856. augusztus 31-re kitűzte a felszentelés napját. Meghívta Ferenc Józsefet is, a koronázatlan fiatal királyt, aki el is jött. Ennek állít emléket a bazilika déli tornyához vezető átjáró íves záródása felett a dombormű. Johann Meixner bécsi szobrász kitűnő portrékkal jeleníti meg a részvevőket. A középen az oltár jelzi a templomot, amelynek második lépcsőjén olvasható a felszentelés dátuma. Jobbra a szertartást végző prímás, Scitovszky János bíboros éppen megkeni a kereszt jelével a templom falát a szentelt krizmával. Mögötte az ország főbb egyházi méltóságai kaptak helyet. Felismerhetjük a háttérben a görög-katolikus püspököt is. Baloldalt, baldachinos emelvényen az uralkodó, Ferenc József császár áll a kíséretével. Ő mindent elkövetett az előző években, hogy a Magyar Katolikus Egyházat beolvassza a bécsi érsekségbe. Scitovszky János prímás hihetetlen energiájának és diplomáciai tevékenységének köszönhetően végül is a pápa az 1855. évi vatikáni-osztrák konkordátumban nem csorbította meg a magyar prímás jogait.
A templomszentelésen a prédikáció magyarul, németül és szlovákul hangzott el
A szertartás fényét jelentősen emelte a zene. Scitovszky bíboros nagy tisztelője volt Liszt Ferencnek, akihez baráti szálak fűzték. Ő kérte fel Európa ünnepelt zeneszerzőjét, hogy e nagy jelentőségű történelmi eseményre ünnepi misét komponáljon. S Liszt Ferenc megalkotta az európai zeneirodalom méltán híres művét, az Esztergomi misét. 1856. augusztus 31-én a magyar ruhába öltözött Liszt Ferenc vezényletével csendült fel ez a remekmű a bazilika új, salzburgi orgonáján. A magyar zene betöltötte a bazilika hatalmas belső terét és a jelenlévők szívét-lelkét! Valamennyien érezték, hogy felcsillant a remény a magyar nemzet egén!
A prímás sem mulasztotta el az alkalmat, és nagy bátorsággal petíciót nyújtott át az uralkodónak az ország főembereinek kíséretében, amelyben kérik, hogy állítsa helyre az ország alkotmányos rendjét! Bach belügyminiszter ezt felségsértésnek nevezte! A prímást ez sem félemlítette meg, a következő évben, 1857-ben, amikor Ferenc József az esküvője után feleségével együtt hazánkba látogatott, Scitovszky bíboros-prímás magyarul köszöntötte, és ismét átadta kérvényét az ország alkotmányos rendjének visszaállítására. Erre az alkalomra írta Arany János A walesi bárdok című híres balladáját. Mindezek az események fontos láncszemet képeztek az 1862. évi októberi diplomához és az 1867. évi kiegyezéshez!
