A Szeged-Csanádi Egyházmegye 975 éve

A csanádi püspökséget Szent István király 1030-ban alapította, miután sikerült Ajtonyt, a Maros-vidék és a Temesköz urát legyőznie. A területet elfoglaló Csanád hadvezér után kapta nevét a vármegye és Marosvár központtal az egyházmegye is, melyet az Al-Duna, a Szörényi-hegység, a Körösök és a Tisza határoltak. Az első püspök, Szent Gellért az egyházszervezés munkájához Dunántúlról hozott magával bencéseket, de itt maradtak a már Ajtony idején idetelepülő bizánci szerzetesek is. A Csanádra keresztelt Marosvár az évek során lassan gazdagodott kolostorral, székeskáptalannal és káptalani iskolával, ahol magyar fiatalok részvételével megindult a papképzés is.

Szerzetesek a dómban

A gazdag középkori egyházi kultúrából csak a szegedi Dömötör torony és a kiszombori körtemplom freskói maradtak meg, mivel 1551-ben a törökök elfoglalták Csanád várát, és ezzel az egyházmegye ideiglenesen megszűnt. A területükről kitiltott püspökök a szegedi ferenceseket bízták meg a lelkipásztori teendők ellátásával, a radnai és a szeged-alsóvárosi Szűz Mária-templom ekkor lett a szétszórtan élő katolikusok lelki központja.

Rájuk is emlékeztek a február 2-án elkezdődött programsorozattal, mely a Szerzetesrendek a dómban címet kapta. Minden hónapban bemutatkozott a székesegyházban egy-egy rend, amely akár régen, akár most az egyházmegye területén tevékenykedik. Februárban a piaristák miséztek, márciusban a bencések tartották a nagyböjti lelkigyakorlatot, áprilisban a Szent Ignác-i lelkiségű rendek (a jezsuiták a Sacre Coeur nővérekkel és a Jézus Szíve Népleányaival) együtt mutatkoztak be egy diameditáció és a Korda könyvesbolt révén, szeptemberben a ferencesek és a minoriták, októberben pedig az iskolanővérek programjai következnek.

Ünnepélyes fogadalom a Szűzanyának

1699-ben, a karlócai béke után a csanádi püspök először csak a Marostól északra fekvő területet kapta vissza, mert a Temesköz 1716-ig török kézen maradt. Az egyházmegye újjászervezésében kiemelkedő szerepet játszott Kőszeghy László püspök (1800–1828), aki az esperesi kerületek beosztásával, a temesvári papnevelő intézet megnyitásával és az anyanyelvi igehirdetéssel sikeresen indította el a terület újjáéledését.

A fejlődésnek 1920-ban a trianoni béke szabott határt, mivel az egyházmegyét három részre szakította: 160 plébánia került román, 70 plébánia jugoszláv területre, Magyarországon csak 33 plébánia maradt. A csanádi püspökség új székhelyéül Szegedet, székesegyházául pedig a város újonnan felszentelt fogadalmi templomát jelölte ki a pápa.

1879. március 12-én éjszaka a megáradt Tisza teljesen elpusztította Szegedet. A lakosok ekkor ünnepélyes fogadalmat tettek: ha sikerül újra felépíteni városukat, Szűz Mária tiszteletére egy hatalmas templomot emelnek. Az építkezést forráshiány miatt csak 1913-ban tudták megkezdeni. Az alapkőletétel után nem sokkal kitört az 1. világháború. A világméretű tragédiát a tornyok alsó harmadánál körbefutó fehér márványsávval örökítették meg, benne a Szózat szavaival: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért… 1914–18”. Az építkezés 1923-ban folytatódhatott, és 1930. október 24-én, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelték a szegedi dómot.

Amikor Trianon után az egyetemet is kitelepítették Kolozsvárról, Klebelsberg Kúnó kultuszminiszter Szegedre hozatta az intézményt. Így alakult ki a Dóm tér egységes arculata az egyetemi és egyházi épületekből, a teret körbefutó árkádsorral, mely nemzeti arcképcsarnokként őrzi hajdani nagyjaink, tudósaink, művészeink képmásait.

1944–46 között százezernél is több német anyanyelvű hívőt telepítettek ki vagy űztek el a térségből, így a katolikus egyházi jelenlét szinte szórványjellegűvé vált a régióban.

Kiállítások, hangversenyek, zarándoklatok gazdag kínálata

2005-ben több különleges kiállításnak adott helyet a fogadalmi templom: egy Szentírás-magángyűjteményt, a Szent Erzsébet rózsái címűt vagy a Bálint Sándor életét bemutató kiállítást is megtekinthették az érdeklődők.

A jubileumi év bővelkedett a zarándoklatokban. Gyulay Endre püspök atya szándékára áprilisban a békési, májusban a székesegyházi főesperesség hívei zarándokoltak el a dómba. Áprilisban az esperesi kerületből kétbusznyi hívő járt Máriaradnán a kegytemplomban, Szegedről pedig egy busz indult a temesvári székesegyház Szent György napi búcsújára. Az egyházmegye ünnepi évének csúcspontját és lezárását szeptember 24-én az őscsanádi zarándoklat és 25-én dr. Erdő Péter bíboros és a püspöki kar által Szegeden bemutatott szentmise jelentette.

A cserkészcsapatok a nagyárvíz évfordulóján „Határtalan programáradat” címmel szerveztek játszónapot; a salzburgi dóm kórusa is vendégszerepelt; a hittanos családi táborba is sokan eljöttek. Mindez csak néhány kiragadott példa abból a gazdag kínálatból, ami ebben az évben a Szegedre látogatókat és az itt élőket várta. A kettős jubileumra egy külön emlékérme is készült, egyik oldalán az egykori egyházmegye körvonala és Szent Gellért, a másikon a szegedi dóm látható.

A fogadalmi templom ünnepi rendezvényei október 17–23. között egy hétig tartanak majd. A tervek között szerepel például a napi többszöri templomi idegenvezetés, Európa egyik legnagyobb orgonájának bemutatója gyerekek és felnőttek számára, különböző koncertek, toronylátogatás stb. (további információk: www.dom.szeged.hu).

A kettős jubileumi évet október 23-án az a szentmise zárja majd le, amelyet dr. Ternyák Csaba, szentszéki szolgálatot ellátó érsek mutat be.