Huszonöt éves a római Magyarok Nagyasszonya kápolna
A magyarok kápolnája az Örök Város szívében
Szerző: Bókay László
Fotó: Bókay László
kápolna búcsúja október 8-án van. Ebben az esztendoben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai mennek el a huszonöt esztendos Magyarok Nagyasszonya-kápolna búcsújára, ahová a világ minden tájáról várják a zarándokokat is. A kápolnában máskor is lehet magyar nyelven hallgatni szentmisét. Minden kedden, reggel háromnegyed nyolckor a Rómában dolgozó vagy épp oda zarándokló papok egyike mutat be szentmisét az Olaszországban élo és az Örök Városba zarándokló magyaroknak. Róma mindenkié, a magyar kápolna minden magyaré. Kevés nemzetnek van ilyen megtisztelo helyen kápolnája!
Szent István király II. Szilveszter pápától kért és kapott egy kápolnát Rómában, az egykori Szent Péter-templom mellett. Elso, szent királyunk zarándokházat is építtetett a kápolna mellé, hogy a magyar zarándokoknak legyen hol megpihenniük. Amikor a Szent Péter sírja fölé emelt bazilikát bovítették, 1776-ban a magyar zarándokházat és a kápolnát lebontották. Mindszenty József bíboros szerette volna, ha a lebontott falak közelében nemcsak emléktábla emlékeztetne az egykori magyar jelenlétre, hanem újból magyar kápolnában imádkozhatnának a világ minden tájáról érkezo honfitársaink Péter apostol sírjánál.
Mindszenty József nem élhette meg az általa is vágyott pillanatot, de Lékai László bíboros VI. Pál pápától kért és kapott a Szent Péter-bazilika alatti grottákban egy helyiséget, ahol épp huszonöt esztendovel ezelott, október 8-án szentelte fel II. János Pál pápa a Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett kápolnát.
Egy modern tér összekötve a régmúlt idokkelA kápolna belsejének kialakításával Lékai László Gero László építészt bízta meg. A fopásztor kívánsága az volt, hogy ezeréves kapcsolatunk Rómával, a világegyháznak adott szentjeink, Magyarország középkori szerepe és a Magyarországon nagy tiszteletnek örvendo magyar szentek alkossák a kialakítandó kápolna belso terének fo mondanivalóját.
Az építész az alacsony, dongaboltozatos, két részre osztott teret kimélyíttette, valamint az elválasztófalat kibontatta. A munkálatok során a földbol ókori emlékek kerültek elo, amelyek aztán a kápolna falán lettek elhelyezve, így a modern teret összekötötték a régmúlt idokkel. Az elválasztófal pedig csak részben lett elbontva, így mint egy diadalív öleli át a kápolna oltárterét és a hívoket befogadó területet.
A kozmata díszítésu oltár mögötti falat selymes fényu, aranylap borítású mualkotás díszíti, amely életfát, szarvasokat – vagyis a magyarok osi eredetére utaló díszítéseket – tartalmaz. A Szuzanya alakja, kezében a gyermek Jézussal a kápolna titulusára utal a fal közepén. Az oltárral egyvonalban áll Szent István szobra, hátán a koronázási palást, kezében a Szent Korona. Mindez természetesen utalás a Máriának fölajánlott országra is. Ezek az alkotások Varga Imre munkái.
Szentek és boldogok között
Az oltárral szemközt a kápolnát lezáró falat a Rómában élt Amerigo Tot magyar származású képzomuvész alkotása díszíti. A négy részre osztott bronz dombormu a koronát küldo II. Szilveszter pápát, Kapisztrán Szent Jánost és III. Kallixtusz pápát, aki a nándorfehérvári ütközet után az egész keresztény világban elrendelte a déli harangszót, illetve a kápolnát adományozó VI. Pált, továbbá a templomot felszentelo II. János Pál pápát ábrázolja. A dombormu két oldalán ez utóbbi két pápa címere látható, míg a kápolna terét kettéválasztó ív tetején Lékai László bíboros bronz címere kapott helyet.
A kápolna két oldalsó falán magyar, illetve Magyarországról származó, vagy a magyar földhöz szorosan kapcsolódó szentek dombormu ábrázolásai vannak. Bár a süttoi mészkobol készített alkotások legtöbbje más-más alkotó muve, az egységes tér érdekében az ábrázolások mégis hasonló méretuek és stílusúak.
A dombormuvek száma növekszik, hiszen az utóbbi idoben helyezték el a falon Boldog Apor Vilmos és Boldog Batthyány-Strattmann László reliefjét.
Minden magyar zarándokhelye
A kápolna a magyarok valódi zarándokhelye lett. Aki ellátogat az Örök Városba, minden bizonnyal felkeresi a Szent Péter sírja fölé emelt bazilikát, s aki ott jár, meglátogatja a magyar kápolnát is. Teszi ezt azért is, mert a kápolna közvetlen közelében található VI. Pál síremléke és az idén elhunyt II. János Pál pápáé is.
A kápolna búcsúja október 8-án van. Ebben az esztendoben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai mennek el a huszonöt esztendos Magyarok Nagyasszonya-kápolna búcsújára, ahová a világ minden tájáról várják a zarándokokat is. A kápolnában máskor is lehet magyar nyelven hallgatni szentmisét. Minden kedden, reggel háromnegyed nyolckor a Rómában dolgozó vagy épp oda zarándokló papok egyike mutat be szentmisét az Olaszországban élo és az Örök Városba zarándokló magyaroknak. Róma mindenkié, a magyar kápolna minden magyaré. Kevés nemzetnek van ilyen megtisztelo helyen kápolnája!
