Cikkek listázása

Fiatalok és a szentek

Tanítók, példaképek – lelki társak

Szerző: Kácser Anikó

Szent András havának első napján nagy örömünnepet ül a katolikus egyház: a diadalmas egyház emléknapját, mindenszentek ünnepét. Ezen a napon az év folyamán külön, név szerint nem említett megdicsőült lelkekre emlékezünk, akikről Szent János írt: „Ezután nagy sereget láttam, amelyet senki sem volt képes megszámlálni, minden nemzetből, néptörzsből, népből és nyelvből a trón előtt és a Bárány előtt állni, hosszú fehér ruhába öltözve, kezükben pálmaággal és hangosan azt kiáltották: »Üdv a mi Istenünknek, aki a trónon ül és a Báránynak!«” (Jel 7,9–10.) 

Az ünnep egy különleges templom felszentelésével kezdődött. Szent IV. Bonifác pápa 609. május 13-án felszentelte a római Pantheont a Szűzanya és az összes vértanú tiszteletére. Ennek évfordulóit kezdték mindenszentekként ünnepelni, míg IV. Gergely pápa át nem tette az ünnep napját november 1-jére. Ha a szentek közösségére gondolunk, elsőre talán nem a vértanúk jutnak eszünkbe, ugyanakkor – mint az ünnep eredete is bizonyítja – fontos példaképeink ők. „A kora kereszténység mártírjai – akár Szent Sebestyén vagy Szent Cecília –, számomra azért jelentenek sokat, mert tőlünk sem olyan távoli az az élethelyzet, amiben ők helytálltak – fogalmazta meg Tamás. – Ha visszanyúlunk a magyar történelemben ötven évvel, mindig fölmerül bennem, hogy vajon ha mi, fiatalok akkor ott lettünk volna, hogyan reagáltunk volna. S azt hiszem, ezért fantasztikus a vértanúk példája, mert megmutatták, hogy igenis vannak olyanok – és köztük tizenévesek is –, akik hősiesen fel tudták vállalni meggyőződésüket, hitüket.”

A cluny-i bencéseknek nagy szerepük volt mindenszentek ünnepének elterjedésében, s az ünnep a rend által hamar megjelent egész Európában. A szentek közösségének hirdetése mellett így e nap az európai közösségtudat kialakításában is jelentős szerepet játszott. „Az teljesen természetes, hogy ha bemegyünk egy-egy templomba a világ legkülönbözőbb pontjain, akkor a számunkra kedves szenteket azonnal felismerjük – mondja Tamás –, mert ismerjük az életüket, s egy olyan jelképpel vannak ábrázolva, ami azonnal beazonosíthatóvá teszi őket. Ezek a szentek nemcsak egy néphez kötődtek, hanem az egész emberiséghez, és ez az egyház egyetemességét is kifejezi.”

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>