Cikkek listázása

Gazdag kulturális kínálat a hajdani királynéi városban

Segesd ékkövei

Szerző: Lőrincz Sándor

A somogyi szakrális múlt egyik legjelentősebb emléke a segesdi várhegyen lévő katolikus templom és kolostor. Somogyország első ferences kolostorát 1294-ben alapították, de a 16. században a törökök elfoglalták és lerombolták. A visszatérő ferencesek 1777-ben barokk stílusban új kolostort építettek, s itt működött a megye első patikája is, melyet egy tudós szerzetes vezetett. A 2700 lelkes dél-somogyi község büszke múltjára, hiszen a tatárjárás idején IV. Béla király itt talált menedéket, így egy ideig az ország központja, fővárosa lehetett e kies környezetben fekvő település. Árpád-házi Szent Margit ugyan nem itt látta meg Isten szabad egét, ám eszmélésének ideje Segesdhez kötődik. A király nevét a község iskolája, lányáét a néhány éve átadott könyvtár és múzeumi kiállítóhely őrzi, amely azért is unikum, mert arra bizonyíték: miként lehet remekül hasznosítani egy ódon magtárat. 

Egy kicsit zavarja ugyan a faluképet a hajdani magtár előtt lévő postaépület, ám a látogatónak különleges élményt kínál az Árpád-házi Szent Margit Múzeumi Kiállítóhely és Könyvtár. Már a bejáratnál ámulatba ejtő látvány, egy megvilágított üvegpadló fogadja az ide betérőket. S amikor kike­rülném a legalább hat négy­zetméteres üveglapot, Ivelics Jánosné, az intézmény vezetője bátorít: nyugodtan lépjek rá, nem szakad be alattam. Megtudom: a várhegyen feltárt régészeti anyag egy része, Bátori Katalin emléktáblájának darab­jai találhatók az „üvegsírban”. Beljebb térve egy kilencezer kötetes téka kapott helyet, és a polcok tetején – ugyancsak üvegtárlókban – cserépedény- és csontmaradványok láthatók, ömlesztve. A főhelyen természetesen Szent Margit képe függ, és az első szinten fára írt felirat hirdeti: Segesd középkori királynéi mezőváros.

Falépcső vezet a galériára, ahonnan pom­pás kilátás nyílik a vidékre, s ahol a dr. Ma­gyar Kálmán régész vezette ásatás anya­gából állandó kiállítást rendeztek. Található itt egy rekonstruált sír is, csontvázakkal; a vitrinekben rajzokkal, magyarázatokkal, fotókkal üzen a múlt, és az embernek kedve kerekedik ahhoz, hogy a fazekaskorong mellé telepedjen, vagy formálja az izzó vasat, ugyanis egy fazekas- és egy kovácsműhely részlete is megtalálható itt. Az installáció, a míves faburkolat tovább fokozza a látványt, s amikor konferenciáknak ad otthont az intézmény, még inkább érvényesül e hely különleges varázsa.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>