Cikkek listázása

Hosszú idő után szentmise a megújult kápolnában

Az ország legszebb temetője volt…

Szerző: Kovács Ágnes

Debrecen egymástól független falvakból – Szentlászlófalva, Szentmihályfalva, Boldogasszonyfalva és Debreceum – olvadt össze. A középkorban nagy és katolikus vallású településen 1552-ben a reformáció következtében megszűnt a római katolikus egyház. 1712-ben Gr. Csáky Imre váradi püspök, bíborosnak köszönhető a katolikus élet újraindulása, hiszen az ő javaslatára a szabad királyi városi rang törvénybe iktatására – amelyet I. Lipót király adományozott a városnak – azzal a feltétellel került sor, ha Debrecen város vezetése a katolikus egyház részére telket jelöl ki. Így kapták meg a katolikusok a mai Szent Anna-székesegyház helyét, majd 1717-ben örökös használati jogként az akkor Szent Anna utcai, ma már a Vágóhíd és Budai Ézsaiás utcai temetkezési helyet. 

Az ország legszebb temetője volt a régi időkben, hangulatos jellegét máig megőrizte az 1774-ben – a nagykállói gróf Kállay János császári és királyi tanácsos kerületi táblaelnök által szent kereszt tiszteletére – épített kápolnájával. Az 12 000 négyszögöl dombos területen kiemelkedő „provinciális” barokk stílusú kápolna bejáratához ívesen előrehajló lépcső vezet. A temetőkápolna egyhajós, félkörzáródású szentéllyel, oromzatos huszártoronnyal rendelkezik. Alsó szintjén 8 fülke sírboltot alakítottak ki.

A városi Tanács 1841-ben elrendelte a temetők körülárkolását, valamint azt, hogy a hozzátartozók elhunytjaik sírjához két-két élő fát ültessenek. Huzly Károly a Szent Anna egyházközség leghosszabb ideig –1852-től 1886-ig – működő plébánosa célul tűzte ki a temető rendezését, amikor 1858-ban felszólítást kapott, hogy a temetőt keríttesse be, építtessen új halottas- és csőszházat.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>