Cikkek listázása

Kiállítás-megnyitó Szent Benedek ünnepén

Szent helyek a térképeken

Szent helyek a térképeken címmel időszaki kiállítás nyílt április 5-én Pannonhalmán, amely a pannonhalmi főapátság gyűjteményéből és a bécsi bencés apátság, a Schottenstift anyagából válogat. A november 11-ig megtekinthető gyűjteményt az alábbi tematika szerint mutatják be: Ég és Föld – a teremtett világ; Szentföld, Jeruzsálem; Európa és Magyarország; A bencések és az egyház; Utak a világban. A kiállítást Barna Gábor néprajzkutató, a JATE néprajzi tanszékének vezetője nyitotta meg, az alábbiakban az ő megnyitójából közlünk részleteket.
Az embernek alapvető élménye, hogy élete állandó változásnak van kitéve, azaz a gyermekkortól kezdve halad az idős kor felé. Ezt az időélményt azonnal térbeliként fogalmazzuk meg akkor, amikor életútról beszélünk, s amikor ábrázoljuk, egy félkörívvel, egy „Lebensbogen”-nel tesszük, amelynek az elején a gyermek, zenitjén a középkorú felnőtt, alján pedig a görbebotos öregember áll. A keresztény ember élete egy határozott cél felé halad. Ilyen élménye természetesen nemcsak az egyénnek lehet, hanem a közösségeknek is. Hadd utaljak csupán az egyház ismert metaforájára, a zarándokúton lévő egyház kifejezésre.

Az egyén és a közösség igyekszik az időben folyó életútja eseményeit, azaz az emlékezetét tárgyakhoz és térhez kötni. Ezért hozunk magunkkal szuvenírt ki­rándulásainkról, búcsúfiát zarándokútjainkról, de ezért állítunk emlékműveket és emléktáblákat jeles ese­ményeknek, egykor élt ki­váló embereknek. A múltbeli emlékeket: eseményeket és személyiségeket az elmúló időből ezáltal a tér mindenkori jelenidejébe helyezzük. Így emlékezünk, s lesz a múlt, s általa a tér is önazonosságunk fontos építőelemévé.

S mi más a funkciója alapvetően a térképeknek is, minthogy emlékezetünk eseményeit a térben kijelöljék és rögzítsék? Akár kiállított térképeken a Teremtés történetének Szentírás-rögzítette eseményeiről van szó, a Paradicsomról, Ábrahám, Izsák és Jákob Kánaánig tartó útjáról, akár a Megváltó eljöveteléről és működésének helyszíneiről, Péter és Pál apostolok utazásairól, akár Európa és Magyarország búcsújáró helyeiről, a bencés világ elterjedtségéről, vagy fontosabb zarándokutakról. Mindez nem más, mint az üdvtörténet idő- és térbeli eseményeinek rögzítése, a megfoghatatlan, múló időből a történelem és a tér valóságába emelése s szakralizálása is egyúttal.

Mert ez a kiállítás is azt mutatja, hogy az a tér, amelyben élünk, nem homogén. A megélhetést szolgáló a mindennapi térszintek mellett vannak kitüntetett pontjai. Ezek a szent helyek. De mitől lesz egy hely szent? Helyesen írja nagy vallástörténész elődök munkájára támaszkodva a kiállítást rendező Török Zsolt, hogy egy helyet nem az ember tesz szentté. Hanem a Transzcendens, a Természetfölötti. Hiszen a szent helyek a Szent, az Isten evilági megjelenésének, megnyilvánulásának helyei, ahol a Szent nemcsak megmutatkozik, hanem hitünk szerint könnyebben és gyorsabban siet a hozzáfordulók megsegítésére, ahol a hozzá intézett ima kedvesebb neki. (…)

A szent helyek azonban nemcsak a Szenttel, hanem az embernek önmagával és embertársaival való találkozásának színhelyei is. Ott, ebben a találkozásban döbbenhetünk rá saját esendőségünkre, másoktól való kulturális különbözőségünkre, de másokkal való hitbeli azonosságunkra is. Ezért lehettek a középkorban a nagy nemzetközi jelentőségű kegyhelyek, mint például Aachen, Santiago de Compostella, Czestochowa, Mariazell, Róma a keresztény európai identitás megszerkesztő helyei. Ezért tartom nagyon fontosnak a nemzetközi zarándoklatok újjászervezését Magyarországon, bekapcsolódásunkat az európai zarándokút-hálózatba, a Szent Jakab zarándokút-hálózatba, hogy megerősödjünk keresztény európai értékeinkben, s hogy mások megerősödését is segítsük.

Róma központi szerepe, a katolikus egyház egysége a különbözőségekben az elmúlt hetekben jól megmutatkozott, amikor a Péter-utód II. János Pál pápa halála és temetése alkalmából zarándokok százezrei, milliói utaztak a Szent Városba. (…)

Egy-két számomra kedves vagy érdekes térképet hadd emeljek ki! Biztosan sokunkat megragad majd az egyébként nagyon régies keréktérkép, vagy TO-térkép mellett a Peutinger-térkép, amely egy régi római itinerarium 11-13. századi átdolgozott változata, amelyen a keresztény szent helyek mellett Pannónia, a mai Magyarország néhány fontosabb városa is helyet kapott. (…) Még a közismertebb térképlapokat, például Schedel világtérképét, Scherer Atlas Marianus-át is jó viszontlátni. S jogos büszkeséggel szemlélhetjük Honterus János bibliai földrajzát, vagy a magyar jezsuita Éder Xavér Ferenc perui földleírását, vagy a kiállításnak helyet adó, s a 19. század eleje óta oktatással, neveléssel foglalkozó Pannonhalma ábrázolásait. (…)

Remélhetőleg sokan eljönnek ez év novemberéig ide, és megnézik a térképeket, megveszik a tartalmas katalógust, s tanulnak, tanulunk belőle. Elsősorban azt, hogy bár kiűzettünk a Paradicsomból, Isten mégsem hagyott magunkra minket. S ezt nemcsak most, húsvét ünnepkörében érezzük, amikor értünk szenvedett, meghalt, majd feltámadt az Isten fia, hanem szinte bárhol és bármikor a világban, hiszen Isten kegyelme és szeretete sokszor és sokhelyütt lehajolt az őt kereső emberhez. A kiállítás anyaga ezt is mutatja.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>