A jánoshalmi egyházközség
Nagy elődök méltó utódai
Jánoshalmán a munkanélküliségi ráta 17–18 százalék körül mozog. Sok a hátrányos helyzetű ember. A romák száma eléri a lakosság 15–17 százalékát. Mindennek következtében jelentős karitatív tevékenységre van szükség a településen. Ebből a legnagyobb részt a Rónaszéki Gábor plébános kezdeményezésére alakult Szeretet Misszionáriusai Csoport és a Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja vállalja magára. Az előbbi tagjai havonta rendszeresen egy kilogramm tartós élelemmel segítik ezt a tevékenységet. A „máltaisok” ezt osztják szét, és évente két alkalommal – karácsonykor és húsvétkor – meleg ebédet főznek és juttatnak el mintegy 50–50 rászoruló személynek, családnak. Rendszeresek az úgynevezett ruhabörzék is, melyeken ingyen vihetnek ruhát a rászorulók abból, amit összegyűjtöttek az aktivisták.
A plébánia épülete sok elmét művelő, lelket pihentető rendezvénynek ad helyet. A nagyszerű adottságokkal rendelkező zárt udvarban pünkösd hétfőjén rendszeresek a kerti hangversenyek, melyeket eddig mindig sikerült megtartani. Reméljük, így lesz ez az idén is, amikor a tárogatóval ismerkedhet meg a nagyközönség.
A városban az Érseki Hatóság fenntartásában működik a három csoportos Katolikus Óvoda és a nyolcosztályos Szent Anna általános iskola, mintegy 200 tanulóval. Ezen intézményekben a lelkivezetést a helyi plébánia papsága biztosítja, napi személyes kapcsolatot tartva az ott dolgozókkal és tanulókkal. A jánoshalmi papság a helyi hívek szolgálatán kívül Borota, Kéleshalom és Kunfehértó híveit is szolgálja, de ők járnak misézni Mélykútra, Kisszállásra, Tompára és Kelebiára is.
A plébánia életéről évi hat alkalommal számol be az egyházközség kiadványa: a Jánoshalmi Harangok. A hívek számára ingyenes kiadványban sok érdekes írás található egy ötfős szerkesztőbizottság munkájának köszönhetően. Így a későbbi nemzedék számára is fennmarad, miként is éltek és cselekedtek a jánoshalmi hívek az ezredforduló tájékán.
Jánoshalma temploma
A Jánoshalmára látogatók közül sokan tekintik meg a Szent Anna templomot és a látottakról csodálattal szólnak. A jelenleg meglévő templom a negyedik. Az elsőt Szent György vértanú tiszteletére a középkorban, valószínűleg a 15. században építették. A török hódoltságtól 1733-ig a szabadkai ferencesek plébániájához tartozott. Az 1731-es újkori betelepítés után már 1733-ban imaházat építettek a hívek. 1746-ban Patachich Gábor kalocsai érsek kezdeményezésére és anyagi támogatásával készült el egy kis templom a mai helyén. Homlokzata kelet felé nézett, s a kor szokása szerint temető vette körül. Szent Anna tiszteletére szentelték fel.
1783 és 1787 között a lakosság összefogásával új, nagyméretű, impozáns templom épült fel, a mai templom főhajó része. 1907-től 1909-ig, Klanszky Ferenc apát-plébános idejében a meglévő templomot kibővítették két oldalhajóval és a szentély résszel. A templom hosszúsága 63,5 méter, szélessége 15 méter, a kereszthajók hossza 28,1 méter, a belső magasság 13 méter, a torony 48 méter magas, melyben 4 harang szólhat egyszerre. A templom mintegy 3000 embert képes befogadni. 1933-ban Szabó István apát-plébános megrendelésére a secco-képeket Kuczka Mihály székesfehérvári templomfestő iparművész készítette.
A szentély jelenlegi formáját 1972-ben és 73-ban dr. Belon Gellért apát-plébános, későbbi pécsi segédpüspök alakította ki a II. vatikáni zsinat szellemében. A szembemiséző oltár márványból készült, talapzata alá valamennyi jánoshalmi ház kertjéből került egy-egy zacskónyi föld. Szimbóluma ez annak, hogy a hívek lelki életének központja a templom, ahol az oltáron naponként megjelenítik Krisztus keresztáldozatát. 1976-ban a hívek adományaiból bővítették és korszerűsítették a pécsi Angster cég által készített orgonát (jelenleg két manuálos, 24 regiszteres). 1982-ben fejeződött be a templom külső tatarozása. 1995-ben készült el a felújított templomtető az új huszártoronnyal Tajdina József plébános irányításának és szervező munkájának, valamint a hívek adományának köszönhetően.
2000. április 30-án dr. Bábel Balázs szentelte meg a három évi munkával teljesen restaurált templom belső terét. A munkálatokat Tajdina József akkori plébános indította el, és Rónaszéki Gábor plébánossága alatt fejeződtek be. A restaurálás 30 millió forintos költségéből több mint 20 milliót a helyi hívek adtak össze. A templom külsejének felújítása ismét sürgetővé vált. Ez a munka az új évezredben, 2002-ben készült el. A beruházás költségeiből 12 millió forintot pályázat útján az Orbán-kormány biztosított, 8 millió forintot pedig az Érseki Hatóság, 5 millió forintot az önkormányzat, s fennmaradó összeget a helyi egyházközség teremtette elő. 2002-től új különlegesség is látható a templomban, a kincstár, mely a jánoshalmi és környező templomok tárgyi értékeit mutatja be a látogatóknak.
