II. János Pál pápa élete és érdemei
Emléke megmarad az egyház és az emberiség szívében
Szerző: MK
Fotó: Lambert Attila
II. János Pál pápasága az egyház történetének egyik leghosszabb pápasága volt. Ebben az időszakban sok szempontból nagyon sok változás történt. Felsorolandó ezek között egyes rendszerek összeomlása, amelyekhez ő maga is hozzájárult. Az evangélium hirdetése céljából nagyon sokat utazott különböző országokban. II. János Pál pápa fáradhatatlan missziós buzgósággal gyakorolta péteri szolgálatát, minden energiáját erre szentelte, és ebben a sollicitudo omnium ecclesiarum és az egész emberiség iránti szeretet vezette. Minden más elődénél többet találkozott Isten népével, a nemzetek felelőseivel szertartások, általános kihallgatások és lelkipásztori látogatások alkalmával. A fiatalok iránti szeretete arra ösztönözte, hogy kezdeményezze az Ifjúsági Világtalálkozókat: a világ minden részéről fiatalok millióit hívta egybe. Sikeresen előmozdította a párbeszédet a zsidókkal és más vallások képviselőivel, olykor imatalálkozókra hívta őket a békéért, főként Assisiben. Lényegesen kibővítette a bíborosi kollégiumot, 231 bíborost kreált (egyet „in pectore”). 15 szinódusi ülést hívott egybe, 7 rendes és 8 speciális szinódust. Számos egyházmegyét és egyházkerületet létesített főként Európa keleti részén. Megreformálta a nyugati és a keleti egyházi törvénykönyvet, új intézményeket létesített, és átszervezte a Római Kúriát. Mint „sacerdos magnus” gyakorolta liturgikus hivatalát a római egyházmegyében és az egész világon a II. vatikáni zsinat iránti teljes hűség szellemében. Példaadó módon kibontakoztatta a liturgikus életet és lelkiséget, a szemlélődő imáságot és a rózsafűzért (vö. Rosarium Virginis Mariae apostoli levél).
Vezetése alatt az egyház elérkezett a harmadik évezredhez, és megünnepelte a 2000. évi nagy jubileumot a Tertio millennio adveniente apostoli levél által megjelölt irányelvek szerint. Az egyház az új évezredben Novo millennio ineunte apostoli levelének útmutatása szerint jelent meg, mely levél az eljövendő idők útját mutatta meg a híveknek. A Megváltás Éve, a Mária Év és az Eucharisztikus Év meghirdetésével indítást adott az egyház spirituális megújulásának. Rendkívüli lendületet adott a szentté és boldoggá avatásoknak, hogy felmutassa az életszentség megannyi példáját, hogy azok buzdítást jelentsenek korunk embereinek. Egyházdoktorrá nyilvánította a Gyermek Jézusról nevezett Szent Terézt. Rendkívül gazdag volt II. János Pál tanítóhivatala. Mint a hit letéteményese bölcsességgel és bátran előmozdította a teológiai, erkölcstani és lelkiségi tanítást, és egész pápasága során feltartóztatta az egyház tiszta hagyományával ellentétes irányzatokat. A fontosabb dokumentumok között számon tartunk 14 körlevelet, 45 apostoli levelet, 15 apostoli buzdítást, 11 apostoli konstitúciót és 45 apostoli levelet az általános kihallgatáson tartott katekézisek és a világ különböző részein elhangzott beszédei mellett. II. János Pál pápa megerősítette és megvilágította Isten népét a teológiai tanítás területén (főként első három nagy enciklikájával: Redemptor hominis, Dives in Misericordia, Dominum et Vivificantem), az antropológia és a társadalmi tanítás területén (Laborem exercens, Sollicitudo rei socialis, Centesimus annus enciklikák), az erkölcstan területén (Veritatis Splendor, Evangelium Vitae enciklikák), az ökumenizmus területén (Ut unum sint enciklika) és a mariológia területén (Redemptoris Mater enciklika).
Közzétette a Katolikus Egyház Katekizmusát a II. vatikáni zsinat által tekintéllyel értelmezett hagyomány fényében. Néhány könyvet is közreadott egyetemi magántanárként. Tanítóhivatala az Eucharisztia Éve alatt az Ecclesia de Eucharistia kezdetű körlevelében és a Mane nobiscum Domine apostoli levelében érte el tetőpontját. II. János Pál mindenki előtt csodálatraméltó tanúbizonyságot tett buzgóságból, életszentségből és egyetemes atyaságból.
„A halottaiból feltámadt Krisztus világosságában, az Úr 2005-ös évében, április 2-án este 21 óra 37 perckor, miközben a szombat végéhez közeledett, és már beléptünk az Úr napjába, húsvét nyolcadába és az Isteni Irgalmasság vasárnapjába, az egyház szeretett Pásztora,
II. János Pál pápa ebből a világból átment az Atyához. Az egész egyház, főként a fiatalok imádságban elkísérték őt átmenete során. II. János Pál pápa a 264. pápa volt. Emléke megmarad az egyház és az egész emberiség szívében.”
II. János Pál pápa pápaságának legfontosabb magyar vonatkozású eseményei
1991. augusztus 16–20.: a szentatya ötnapos látogatást tesz Magyarországon.
1996. szeptember 6–7.: a pápa másodszor is hazánkba látogat.
1997. júniusa: a Vatikánban Angelo Sodano bíboros, államtitkár és Horn Gyula magyar miniszterelnök aláírják a Szentszék és a Magyar Köztársaság közötti megállapodást.
1997. november 9.: II. János Pál boldoggá avatja a vértanúhalált halt Apor Vilmos győri megyéspüspököt.
1999 júniusa: a pápa hetedszer keresi fel szülőhazáját, Lengyelországot. Szentté avatja Boldog Kinga Árpád-házi királylányt, lengyel királynét.
2001 júniusa: a szentatya apostoli látogatást tesz Ukrajnában. Boldoggá avatja a vértanúhalált halt Romzsa Tódor görög katolikus püspököt.
2002 decembere: a szentatya elfogadja a 75. életévét betöltött Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek lemondását. Utódául Erdő Péter püspököt nevezi ki.
2003. március 23.: II. János Pál boldoggá avatja Batthyány-Strattmann Lászlót, a szegények orvosát.
2003. szeptember 28.: a szentatya 31 új bíborost nevez ki – köztük Erdő Péter prímást, esztergom-budapesti érseket.