Cikkek listázása

A fiatalok és a szerelem – egy felvidéki édesanya gondolatai

Szerelem – az „Úr tenyerén”

Szerző: Orbánné B. Mária

Isten az embert férfinak és nőnek teremtette. A szerelem, a szeretet érzését is ő oltotta az ember szívébe. Keresztény emberként ajándéknak tekintjük, megbecsüljük ezt azt érzést, amely szeretetté kiteljesedve a házasság alapját képezi, és ennek megfelelően felelősen viszonyulunk hozzá. Erre szeretnénk megtanítani a fiatalokat, gyermekeinket is, hogy egykor majd ők is szép családi életet élhessenek egy boldog szerelmen alapuló házasságban. Mi ezzel kapcsolatban a szülő feladata? Hogyan készíthetjük fel gyermekeinket a szerelem érzésének megfelelő kezelésére? Erről beszélgettünk Noga Mónika ötgyermekes édesanyával az értelmiségi család belvárosi otthonában. Az édesanya múzeumi dolgozó, az édesapa főiskolai tanár. Legidősebb fiuk júliusban fejezte be a műszaki egyetemet, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett, 21 éves fiuk orvosi egyetemre jár, 18 éves lányuk még középiskolás az egyik egyházi gimnáziumban, 15 éves fiuk is ott folytatja majd ősztől a tanulmányait, a legkisebb fiuk, aki 11 éves, általános iskolás.
– Mi tehet a szülő, hogy serdülő gyermeke, amikor eljön annak az ideje, megfelelő módon tudjon viszonyulni a szerelem érzéséhez?

– Ez olyan dolog, amire a gyerekek kicsi korától oda kell figyelni, akárcsak a szexuális életre való nevelésre. Gyerekeink bármit kérdeztek, mindig őszintén válaszoltunk nekik, természetesen a koruknak megfelelően. Az igazat mondtuk, de nem tértünk ki a „technikai részletekre”.

Nagyon fontos, hogy a gyerek el tudja magát fogadni, legyen önbecsülése. Ezért a fiút elfogadjuk fiúnak, a lányt lánynak, és igyekszünk megerősíteni az identitását.

A nevelésről, jellemformálásról van itt szó, az okos fegyelemről és következetességről. Ezt kell megmutatni a gyereknek, aki aztán átveszi, és ő is úgy csinálja, később pedig eljut az önneveléshez. Mindezt nemcsak tiltással, paranccsal, hanem dicsérettel, gyengédséggel, szeretettel igyekszünk megvalósítani.

A szeretet vezet minket – vannak követelmények, szankciók, felvázoljuk a határokat, de ugyanakkor ott a bizalom, a biztonság, az elfogadás is. Ennek a szeretetnek feltétel nélküli szeretetnek kell lennie. A gyereket el kell fogadni olyannak, amilyen – például csúnyának, ügyetlennek, betegnek, akkor is, ha nem teljesítette az elvárásainkat. De ez nem jelenti azt, hogy a rossz cselekedeteit is elfogadjuk.

– A hiteles keresztények kisebbségben vannak a társadalomban. Hogyan lehet megtanítani a serdülőket, a fiatalokat az ár ellen úszni?

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>