Kőből épült templomok és élő lelki házak Balatonalmádiban
„Isten országa köztetek van”
Szerző: Budai Éva
Fotó: Budai Éva
A 8300 lakosú kisvárosban, ahol római katolikusok, reformátusok és evangélikusok élnek keresztény ökumenikus közösségben, a katolikus hívek száma 4700 fő.
A három városrész, Vörösberény, Almádi és Káptalanfüred egyaránt rendelkezik katolikus templommal és külön egyházközséggel. Az idén jeles évfordulót ünnepeltek a hívek, a központi városrész, Almádi plébániatemplomának 75 évvel ezelőtti alapítását, illetve egyházközsége megalakulásának 70. jubileumát.
Szabó János atya már 1992 óta a településen szolgál, 1992-től 1996-ig mint káplán tette ezt, 1996 óta pedig plébánosként látja el a lelkipásztori teendőket. Ő tájékoztat bennünket az épület mellett álló Szent Jobb kápolna történetéről: „A Zsigmond-templom – amelynek kápolnájában őrizték a Szent Jobbot a Budai Várban, s ahonnan 1944-ben a háborús pusztítás elől Nyugatra menekítették – a háború során a harcok martaléka lett, s évekig romokban hevert. Szent Jobb kápolnája azonban átvészelte a bombázásokat. Az államhatalom az épületet halálra ítélte. Mikor az almádi plébános, Pintér Sándor tudomást szerzett erről, illetékesekhez fordult. A csanádi püspök engedélyével lebontották a Lotz Károly tervezte és Róth Miksa építette aranymozaikot a szentély mennyezetéről. Az volt a terv ugyanis, hogy a kápolna hasonmását felépítik az almádi Szent Imre-templom mellé, s ezt végre is hajtották. Az idősebbek még ma is emlékeznek a jeles eseményre. Elhozták a tabernákulumot s a kápolna egykori oltárát és kegytárgyait is a fővárosból. Hamarosan elkészült a kápolna kapuzata is siklósi márványból, díszes kovácsoltvas ráccsal.”
A kápolnát a 90-es évek végén felújították, s 2000 májusában Szabó Géza protonotárius kanonok, a Szent Jobb őre ünnepélyes körmenetben hozta el az ereklyét a tóparti városba, hogy egy éjszakát „egykori otthonában” pihenhessen. Egy év múlva augusztus 19-én pedig, a kézereklyéből a legutóbbi vizsgálatok során egy lehullott fragmentumot ünnepélyesen átadtak Almádinak, s azt szertartás keretében a számára készíttetett díszes ereklyetartóban elhelyezték a kápolnában. Ezzel Balatonalmádi zarándokhellyé emelkedett. A szélrózsa minden irányából érkeznek azóta zarándokok ide, akik most már összekötve útjukat Litérrel (ahol felkeresik a vértanú fűzfői munkáslány, Bódi Magdi sírját és emlékhelyeit a településen), Almádiba folytatják útjukat, betérvén a Szent Jobb kápolnába egy főhajtásra, egy-egy imára. Itt a kápolnában minden augusztus 20-ára virradóra éjfélkor szentmisét celebrál János atya a híveknek és az érkező zarándokoknak, előtte pedig imaórát tartanak.
Vörösberény egyik egyháztörténeti jelentőségű műemléke a veszprémvölgyi apácák kolostora – Kálmán király 1109-ben keltezett okleveléből ismerjük alapítása időpontját –, melyet jóval később (1626-ban) a jezsuiták vettek át. Egykori temploma, melyet az oklevelek 1297-ben említenek először, ma átépítve és bővítve a református egyház használatában áll. A reformáció-ellenreformáció során számos alkalommal gazdát cserélt, végül Buffleur Gáspár, a feloszlatott jezsuita rend utolsó jószágkormányzója birtokai jövedelmét ajánlotta fel a ma is látható, új, díszes barokk templom megépítéséhez, melyet Szent Ignác tiszteletére szenteltek fel 1779-ben. Főoltárképe és egész belső díszítése a veszprémi festő, Bucher Xavér Ferenc munkáját dicséri, aki egyaránt jártas volt az olaj-, a freskó- és a portréfestészetben is.
