Cikkek listázása

Napok Quinque Ecclesiae városában

Szerző: Liszkay András

Fotó: Liszkay András

– Mit nézzünk meg Pécsen? – kérdezik olykor tőlem ismerőseim, akik oda szándékoznak kirándulni, s tudják, hogy életem jó részét ott töltöttem.

– Pécsett! – szoktam őket kiigazítani, magyarázva: jó megtanulniuk, hogy az általuk használt formában egy igazi pécsi soha sem használja a helyragot. Hanem ezután általában elfog a bizonytalanság, hiszen Pécs legfontosabb nevezetességei végigloholhatók egy nap alatt, útikönyvvel a kézben, gondosan kipipálva a már látottakat, de az efféle nézelődést jó szívvel senkinek sem ajánlom.

– Utazz oda legalább három-négy napra, annyi talán elég lesz, vagy ha csak egy reggeltől estig tartó kiruccanásra futja, nézz meg kevesebbet, s többet látsz – szoktam tehát citálni a nem csupán e helyre érvényes turistavezérelvet. S csak azután mesélek a középkortól Quinque Ecclesiae avagy Fünfkirchen (Öt temp­lom) néven is emlegetett városról, amelyet a rómaiak Sopianae-ként ismertek.

Érkezzünk meg hát Pécsre, s ha nincs sok időnk, legjobb lesz mindjárt a Dóm teret és a tőle délre lévő, valójában szorosan hozzá tartozó, csupán a nevében elkülönülő Szent István teret célba vennünk. (Autósok, vigyázat, a belvárosba csak engedéllyel lehet behajtani, kö­rülötte ingyenes parkolóhelyet keresni dőreség!)

Dóm tér, Szent István tér…

Nem véletlen a nevek egymásmellettisége, hiszen a várost az államalapító király tette püspöki székhellyé, a székes­egyház – néhány éve bazilika – pedig egyik leg­szebb műemlékünk a magyarság kereszténnyé válásának idejéből. Európa egyik legszebb, jórészt mediterrán hangulatú terén sétálva kezdjük a nézelődést az ókeresztény emlékekkel. A világörökség ré­szei ezek, Itálián kívül sehol sem láthatók hozzájuk hasonlók az öreg kontinensen. Sopianae temetője rejtőzik a terek és a közeli Apáca utca alatt (s még ki tudja, hol, hiszen, hogy mindent megleljünk, ahhoz a fél belvárost le kellene bontani). Sírkamrák, a három- és a hétkaréjos kápolna s egy mauzóleum köthetik le akár órákig is figyelmünket.

Ezután ugorjunk a negyedik szá­zad­ból a honfoglalás utáni „percekbe”. A bazilika is római alapokon áll, öthajós altemploma tizenegyedik századi. Maga a négytornyú, román stílusú székesegyház fenségesen uralkodik a tér fölött. A sokszor átépített templom 1891-ben, Schmidt Frigyes tervei alapján vált újra olyanná, amilyennek az Árpád-ház kezdeti idejében dolgozó építőmesterek is elgondolták.

Egy napra elég is ennyi. Végül pihenjünk meg a szökőkútnál vagy a Kinizsi Pál útmutatásai szerint épített püspökvári körbástya tövében, a Barbakán kertben.

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>