Magyarország

Magyarország 10 117 000 lakosának 52 százaléka római katolikus. Négy érsekség és kilenc püspökség képezi a katolikus egyház hierarchikus felépítését. Ezenkívül egy területi apátság (Pannonhalma), egy apostoli exarchátus (bizánci szertartású) és egy tábori püspökség van az országban. A kilenc püspökség egyike, a Hajdúdorogi Egyházmegye bizánci rítusú.

A történelmi Magyarország területén Szent István király tíz püspökséget alapított. Sok apátság alapítása is az ő nevéhez fűződik (pl. Pécsvárad). A pannonhalmi apátság alapítója Géza fejedelem (996). A bencések letelepedése után a premontreiek, a ciszterciek, a domonkosok, a ferencesek, a klarisszák és karthauziak is sorban megtelepednek az országban. III. Béla (1180 körül) letelepíti az abrahamita (hebronita) kanonokrendet.

Az első világháborút követő trianoni békediktátum következményeként Magyarország területének kétharmad része elszakadt, s ez nagyban befolyásolta az egyház szervezeti felépítését is.

Az egyházmegyék jelenlegi határait II. János Pál pápa az 1993. május 30-án kelt „Hungarorum Gens” apostoli konstitúcióban fektette le. Ekkor jött létre a Debrecen-nyíregyházi és a Kaposvári Egyházmegye, s ugyancsak ekkor emelkedett érseki rangra a Veszprémi Egyházmegye.

A teljes cikk >>>

> Cikk nyomtatása > Küldje el e-mailben

2010. június
Tartalom >>>