Cikkek listázása

A családi élet szakaszai

Nyolc életcikluson át

Szerző: Körössy László

Korunk társadalmi, gazdasági folyamatai egyre kevésbé kedveznek a családi élet zavartalan fejlődésének, biztonságának. A magukra hagyott fiatal szülők keresik a mintát, amelynek segítségével úrrá lehetnek a családban természetszerűleg felmerülő problémákon, nehézségeken. Ebben a helyzetben fontos segítség lehet számukra a családi életről szóló „felvilágosítás”, a tudatos szembenézés a sajátos élethelyzet hozta gondokkal, és azok megoldási lehetőségeivel. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) nemrég Orosházán megtartott konferenciáján többek közt ilyen jellegű előadásokat is hallhattak a jelenlévők.
Az élet küzdelmei közepette számos változáson megy keresztül az ember, így a személyek elemi közössége, a család is. A NOE konferenciáján Gulyás Edina tanácsadó-szakpszichológus a család egészének mint rendszernek életciklusok szerinti változásairól, és e ciklusok jellemzőiről beszélt. Az alábbiakban az ő előadását ismertetjük.
A családi élet szüntelen változások sorozata, az elemi közösséget alkotó személyek fejlődnek testileg, lelkileg és szellemileg. E fejlődésben hosszabb-rövidebb szakaszok különíthetők el egymástól, és az egyes szakaszokra sajátos problémacsoport jellemző. A család egészét tekintve is beszélhetünk fejlődésről, ami általában nyolc életcikluson keresztül tart. Minden család beleilleszthető valamely ciklusba, amelyet adott problémák, megoldandó feladatok határoznak meg. Ezek figyelembevétele a fejlődés szempontjából nagyon előnyös, hiszen a tudatos megoldáskeresés révén átlendülhet a család a zökkenőkön, és nem akad el egy cikluson belül.

A család fejlődésének első állomása a gyermektelen állapot. A fiatal házaspár még nem ismeri annak a változásnak a természetét, ami a gyermekvállalással veszi kezdetét. A második ciklus a 0–3 éves gyermeket nevelő házaspár élete. (A ciklusokba történő besorolás mindig a legidősebb gyermek életkora szerint történik, mivel az aktuális feladatokat mindig az első gyermek fejlődése szabja meg.)

A szakpszichológus előadásában kiemelten szólt e ciklusban az anya szerepéről: „Az anyai készséget leginkább az határozza meg, hogy az anyának az ő csecsemőkori szükségletei ki lettek-e elégítve. Kialakult-e az úgynevezett ősbizalom” – hangsúlyozta.

A harmadik életév abból a szempontból is mérföldkő, hogy a legideálisabb egy kistestvér befogadására. Ekkorra az anya a szülést követően már regenerálódott, a nagyobb gyerekkel ki is tud mozdulni a lakásból, így nem fenyegeti a bezártságból következő GYES-betegség, valamint az apa is jobban be tud segíteni. A nagyobb testvér már képes szóban is kifejezni azt a frusztrációt, amit a kistestvér születése okoz, és így levezethető a feszültsége.

Óvodás és iskolás időszak

A 3–6 éves gyermeket nevelő házaspár számára elérkezik a komoly megmérettetés, hogy jó szülők-e. Ebben a ciklusban a gyerek találkozik a családon kívüli értékekkel, „hazaviszi” a tanultakat. A szülők szembesülnek azzal, hogy mások hogyan nevelik gyermeküket.

A 6–10 éves gyermeket nevelő házaspár számára az igazi megmérettetés az iskolakezdés. A szülők szeretnének együttműködni az iskolával, találkoznak félelmeikkel, sérülékenyebbek. Gyakran a gyereken csattan az ostor, ha az iskolában nem jól alakul valami.

A gyerek számára meghatározó, hogy az első két évben milyen teljesítményűnek könyvelik el, beépül az énképébe, hogy jó tanuló vagy hogy rossz tanuló, hangadó vagy jelentéktelen. Az általános iskola negyedik osztályában a lányoknál elkezdődik a hangulati-indulati labilitás (prepubertás). Ötödiktől pedig növekszenek az elvárások és a tananyag terjedelme. Hatodiktól kezdődően beköszönt a kamaszkor a maga sajátos problémáival, nehézségeivel.

A kisgyerekből felnőtt lesz

A legnehezebb életciklus-változás a 10–14 éves gyermeket nevelő házaspár sorsában következik be. Ez egy hosszú, 4–5 évig tartó folyamat. Ekkorra a kisgyerekből felnőtt lesz, a szülői szerepet lényegesen meg kell változtatni. Az ilyenkor jellemző gyakori szóváltás kudarcélményt jelent mindkét oldalon. A szülő türelmetlen, eluralkodhat rajta a (nevelési) csőd érzése. A kamasz a gyengeségét nagy hanggal kompenzálja, és a szülő ezt gyakran igazi erőnek éli meg, ugyanakkor önmagát ezzel szemben eszköztelennek érzi. Így félreértések sorozata alakulhat ki.

A kamasz azt érzi, hogy kortársai jobban elfogadják őt, mint szülei, pedig csupán arról van szó, hogy könnyebb alkalmazkodni a kortársakhoz. A fiatalok hajlamosak ebben az életkorban feladni azon értékeiket, amelyek nem elfogadottak a kortárscsoportban.

A következő életciklusban már 14–18 éves a legidősebb fiatal a családban. A gyereknek önállósodnia kell, ez a feladata. Ha ezt a szülő nem engedi, a gyerekben bűntudat, önbizalomhiány alakulhat ki, vagy a deviancia felé sodródhat. Az ebbe a korba érő fiatalt tudni kell elengedni!

Az életciklusok váltakozásában még hátra van kettő: a felnőtt gyermeket kibocsátó család és a nyugdíjas házaspár.

Világos szabályok és rugalmasság

A család problémáktól nem mentes, mégis zavartalan fejlődésének fontos feltétele az, hogy világos szabályok irányítsák a családi hierarchiát, ugyanakkor meglegyen a megfelelő rugalmasság is.

A kimondatlan családi szabályok stabilitást eredményeznek. Kimondásuk általában konfliktusok, bajok esetén várható. Az új helyzetekben, változások esetén szükséges, hogy a család módosítsa a régi szabályokat vagy alkosson újakat. A kutatások azt mutatják, hogy a családoknak fejlődésük során három szükséglettel tisztában kell lenniük: a valahová tartozás, a stabilitás-biztonság és a változtatni tudás belső igényével, szükségletével.

A családok leginkább a stabilitásért küzdenek. Ennek eléréséhez legfőképpen azt kell tudni, hogy a családban lévő személyiségek különfélék, és fontos, hogy az egyéni szükségleteket a családtagok ki tudják fejezni, illetve a másikét képesek legyenek észlelni.

Minden ember egyéniségének van alárendelő és agresszív oldala, de egy úgynevezett önérvényesítő (asszertív) aspektusa is. Ez utóbbi kifejlesztésére érdemes törekedniük a családtagoknak. Az asszertív karakter jó önismerettel rendelkezik, a másik szempontjait figyelembe véve érvényesíti önmagát. Ez a beállítódás jó alap a család egészének fejlődéséhez.

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>