Barangolás a bencések világában
Művészet, szépség és ragyogás
Szerző: b.z.
A szerzetesek szinte kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektettek templomaikra, nemcsak monumentalitásuk, hanem gazdagságuk tekintetében is. Ezen törekvésüket minden korszakban megvalósíthatták. Mindazt, amit a különböző stílusirányzatok nyújthattak a vallási építészet számára, azt a bencések mind alkalmazták. Így magukévá tették a gótika különböző fejlődési korszakait, a reneszánsz művészetet, a manierista irányzatokat, a barokkot, a klasszicizmust, a rokokót, sőt az antik művészethez is vissza-visszanyúltak. Ezek közül egy sincs, amely ne gazdagította volna mesterműveiket.
A kolostorokon, ezeken a csodálatos munkákon keresztül ismerhetjük meg a bencés művészetet, szellemiséget és ízlést. Az alábbiakban csak rövid ízelítőt nyújtunk ebből a lelki és kulturális gazdagságból, amit a bencés kolostorok jelentenek Európa számára.
A bencés rend bölcsője
Utazásunkat Montecassino kolostorában, a bencés rend bölcsőjénél kezdjük. Rómától délre, 519 méterrel a Cassino nevű település fölött emelkedik. 529-ben itt alapította Szent Benedek első apátságát. Hamarosan tömegével érkeztek zarándokok, főként a betegek, mivel úgy hírlett: a szerzetesek jól értenek a gyógyításhoz.
Az épületegyüttes templomot, káptalantermet, hálótermeket, refektóriumot, konyhát, szerzetesi és novíciuscellákat, egy régi és egy új gyengélkedőt, valamint palotát foglalt magába. A szélesen elterülő, impozáns szintekre tagolt kolostoregyüttes a második világháborúban szinte teljesen elpusztult, de később régi formájában visszaállították. Az eredeti épületből csupán Szent Benedeknek és ikertestvérének, Szent Skolasztikának a sírja, valamint a kripta maradt meg.
Háromszáz ablakból áradt a fény…
Utunkat Franciaországban folytatjuk, ahol a történelmi jelentőségű clunyi apátság található. Európa egykor legmagasabb szellemi és lelki igényeinek megfelelő bencés apátsága, amely a római Szent Péter-bazilika után a keresztény világ legnagyobb bazilikája volt, ma már csak rom. Áll még a kereszthajó 33 méter magas déli ága a nyolcszögű boltozattal és felette a Szenteltvíz torony, a kis óratorony, a 13. századi liszttárolóban a szentélyoszlopokból tíz 1100 körül származó csodálatos fejezet, III. Jean de Bourbon apát palotája, valamint néhány kapu és falmaradvány.
Kegyes Vilmos, Aquitania hercege alapította 910-ben a Benedek-rendi kolostort: az első templomot 915-ben; a másodikat, amely egy bazilika, 954 körül, a harmadik épületet pedig 1095-ben szentelték fel. A hatalmas öthajós bazilika a 13. század elejére készült el. Az összesen 187 méter hosszú templombelsőbe háromszáz ablakon át áradt a fény: a kereszthajóban felállított stallum 250-nél több szerzetesnek adott helyet. Mindez a pompa semmivé lett a francia forradalom alatt.
Miniatúrák, ereklyék
Északabbra haladva, a Loire-tól nem messze emelkedik Saint-Benoit román stílusú bazilikája. A 672-ben alapított bencés kolostorban 703-tól őrzik Szent Benedek és nővére, Szent Skolasztika ereklyéit. A szent sírja a szentélyzáródás alatti kriptában van.
Itt jött létre a 9. század elején a híres kolostoriskola. Az itt készített értékes miniatúrák nagy hírnevet szereztek a szerzeteseknek. A 112 méter hosszú bazilika három fázisban épült fel. A francia forradalom után csak a templom maradt meg.
A tenger ölelésében
Normandia partjainál 78 méter magasan a tenger szintje felett épült az évszázadokon keresztül csak apálykor megközelíthető kolostorhegy, Mont-Saint-Michel. Az 5. században épült a Szent Mihály szentély, ahol az arkangyal több pásztornak is megjelent. Több mint kétszáz évvel később az avranches-i Aubert-nak egy látomásban megjelent Szent Mihály arkangyal az Atlanti-óceán feletti sziklán, aki háromszor ismételte meg látogatását, és megparancsolta, hogy a gránitszirten emeljenek kápolnát.
A Benedek-rendi reformszerzetesek 966-ban érkeztek ide. A gótikus építmény munkálatai a 13. században kezdődtek meg, és a 16. századig tartottak. A szűk hely és a tengerrel szembeni védtelenség miatt a számtalan stílusirányzatot tükröző és különféle célokat szolgáló épületek szorosan összenőttek. Mivel széltében nem lehetett terjeszkedni, így az egyes részek egymás fölé kerültek. A kolostori erődítmény olyan, mint egy csiga, amelyik saját házában forgolódik.
Anglia legnagyobb üvegablaka
Elhagyva a kontinenst átkelünk az angliai Glouceterbe. Az azonos nevű grófság székhelye már a római korban fontos erődített város volt. Az eredetileg kolostornak épült katedrális, amely 1022-től került a Benedek-rend fennhatósága alá, a szigetország legszebb egyházi építményei közé tartozik. A hatalmas, 15. századi, négyzet alaprajzú torony az angol gótika jellegzetes példája. A belső térben a hosszház hatalmas oszlopai normann eredetről árulkodnak, ugyanúgy, mint a triforium, az ablakok alatti körfolyosó. A késő gótikus szentélyben található Anglia legnagyobb üvegablaka, amelyen Szűz Mária megkoronázásának 14. századi ábrázolása látható javarészt eredeti üvegezéssel. Az eredeti kolostorfunkcióra utal a legyezőboltos kerengő.
Freskóciklus a Karoling-korból
Utunkat a svájci Müstairben folytatjuk. A bencés apácakolostort a hagyomány szerint Nagy Károly alapította 780-ban. Az apácák csak 1163 óta élnek itt, korábban férfikonvent működött, s püspöki rezidencia is volt. A 13. században az oltáriszentség csodája révén (a Szent Vér ereklye) Müstair zarándokhely lett. Müstairt gyakran átépítették és a tűz sem kímélte. Kiemelkedő művészettörténeti jelentőségét csak a 20. század közepén kapta: egy restaurálás során a Karoling-kor legnagyobb megmaradt freskóciklusa került elő, amelyet valószínűleg 800 körül egy felső-itáliai műhely készített. A kolostor egy csapásra Európa legjelentősebb műalkotásainak sorába került.
A legszebb barokk szakrális tér
Utolsó állomásunk Melk, ahol Ausztria legnagyobb és leghíresebb bencés kolostora áll. Melk nevét 831-ben említi először oklevél, de a bencések csak 1089 óta élnek itt. 1113-ban III. Lipót ide szállíttatta a mártír Szent Kálmán csontjait, ezt követően kapott a kolostor alapítólevelet. A 15. századi „melki reform” után a virágzó kolostor jelentős befolyásra tett szert. A reformáció okozta hanyatlás után újabb virágkor kezdődött a kolostor életében, amely a példás rendi nevelés, a tudomány és a művészet műhelyévé is vált.
A barokk stílusú építkezés 1700 és 1739 között kezdődött. Bár tűzvészek megkérdőjelezték a vállalkozás sikerét, végül mégis elkészült: a palotaszerű keleti homlokzat; a prelátusi udvar, a császárfolyosó; a császárlépcső, a márványcsarnok, a könyvtárat a márványcsarnokkal összekötő loggia, amely fölött kiemelkedik a hatalmas, tornyos templomhomlokzat, az allegorikus mennyezetfreskóval díszített kétszintes könyvtár. A csúcspont azonban a kolostortemplom belseje, amelyet az Alpoktól északra a legszebb barokk szakrális térnek tartanak. Művészet, szépség, ragyogás.
