Cikkek listázása

Az Olimpiai játékok és a kereszténység

Éremhullás pedig lesz!

Szerző: Szungyi László

Az egész sportrajongó világ nagy várakozással tekint a XXVIII. Nemzetközi Nyári Olimpiai Játékokra, melynek házigazdája az idén Athén lesz 2004. augusztus 13. és 29. között. E négyévenként megrendezésre kerülő nagy nyári sportrendezvényre ezúttal 202 ország jelentette be részvételét. A földgömb legnagyobb, leghíresebb, legeredményesebb sportolói számos sportágban mérik össze erejüket. A rendkívül jelentős rendezvény idejére az egész világ hatalmas szurkolótáborrá alakul. A tévé képernyőjének jóvoltából emberek milliárdjai kísérhetik figyelemmel az idegfeszítő mérkőzéseket, versenyeket.

A rendezők és a sportolók mellett érdekelt még a vendéglátóipar, a szórakoztatóipar, a reklámipar, a kereskedelem, a média, a politika. Komoly pénzösszegek forognak kockán, érdekek vívnak csatát egymással. Az átlagos fogyasztót azonban mit sem érdekli, mi van a háttérben, fő a szórakozás, az izgalom, a szurkolás, a siker ünneplése. Fájdalmasan tapasztaljuk, hogy az olimpiai eszme eredeti értékei sok más erkölcsi értékhez hasonlóan válságba jutottak. Hiszen a nagy kérdés már nem is annyira az: milyen szép a közös játék öröme, a teljesítmény feletti boldogság, az egészséges megmérettetés, a sportszerű verseny, az, hogy mire képes az ember, hanem hogy milyen serkentők, doppingszerek hatására érhetők el mind nagyobb rekordok. De meddig fokozható az emberi szervezet teherbíró képessége? Meddig lehet még elmenni, hogy a sport becsületét meg ne sértsük?

Nem árt felidézni, hogy az ókori olimpiai játékokat az istenségek imádásából származtatják. Annyira szent dolognak tartották, hogy a játékok idejére háború esetén békeszünetet rendeltek el. Akik abban a szerencsés helyzetben voltak, benevezhettek, versenyezhettek futásban, ugrásban, távoldobásban. A későbbiekben felújított olimpiai játékok sportágai már sokban különböztek az eredetiektől. Az 1894-ben Pierre de Coubertin hatására újra bevezetett, és az egész világot, minden sportágat átfogó olimpiai játékok azonban kifejezetten vallásos jellemzőkkel bírt. A modern olimpiák alapítója állítja, hogy az ókori és a modern olimpiai mozgalom első és lényeges ismertetőjele a vallás. Saját bevallása szerint a játékok felújításával vallásos érzékenységet kívánt felébreszteni a néptömegekben. Az erőteljes éljenzések, bekiáltások, a hatalmas hangorkán a nézőtérről, a trombiták, dobok fülsüketítő zaja, a kórusban történő hangos éneklés, a fáklyagyújtás, a tűzcsóvák dobálása, a nemzeti lobogók büszke lengetése, a himnuszok megilletődött, ájtatos éneklése sok hozzáértő elemző szerint vallásos szertartások elemeit tartalmazza. (Nem is szólva az ünneplés módjáról győzelem esetén.)

A teljes cikk >>>

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>