Karmel-hegyi boldogasszony
A Szűzanya szövetsége
Szerző: Kácser Anikó
A középkorban már nyugatról is érkeztek remeték Illés barlangjához. A 12. század elején Kalábriai Bertold, egykori keresztes lovag tíz társával együtt szemlélődő rendet alapított a hegyen – ők a karmeliták. Életcélul tűzték ki, hogy a Szűzanyát különleges szeretettel tisztelik engesztelésül azokért, akik szerte a világon ezt nem teszik. Templomot építettek Mária tiszteletére, s nagyon szigorú vezeklő élettel engeszteltek a bűnösökért.
Mikor a muzulmánok meghódították a Szentföldet, a szerzetesi közösség menekülni kényszerült. Ekkor alakultak át kolduló renddé, miközben Ciprus, Szicília, Franciaország és Anglia területén új kolostorokat alapítottak.
Szigorú életmódjuk és népszerűségük sokak nemtetszését kiváltotta. Még a pápánál is bevádolták őket, ami miatt III. Honorius fel akarta oszlatni a rendet. Ekkor az angliai Stock Szent Simon volt a karmeliták általános perjele, akit a hagyomány szerint maga a Szűzanya buzdított arra, hogy lépjen be a rendbe. A nehéz időkben a rendfőnök úrnőjéhez fordult, hogy vegye oltalmába rendjüket, és bizonyságul a szentatya is kapjon kézzelfogható jelet. A Szűzanya meg is jelent III. Honorius pápának és felkérte, hogy az oltalma alatt álló karmelitákat védje meg. Még aznap – amit a hagyomány 1251. július 16-ra tesz – Mária megjelent Simonnak is és átadott neki egy különleges ruhadarabot, mondván, hogy aki ebben hal meg, és életében megtartja a viselésével járó kötelezettségeket, nem fogja elszenvedni a pokol tüzét.