Cikkek listázása

A Jó Pásztor Nővérek anyaotthonai

Befogadva az életet

Szerző: Kácser Anikó

Az anyaság misztérium. Egy nőben olyan változásokat idéz elő, amelyek nemcsak az ő életét, de környezetéét és az egész társadalom életét is jobbá tehetik. Minden egyes anya  - Szűz Máriához hasonlóan - befogadja az életet, a szeretetet. Miközben évente több mint ötvenezer művi terhesség-megszakítást végeznek el Magyarországon, és havonta halnak meg elhagyott újszülöttek, vannak, akik kitartanak gyermekeik mellett minden áron. 

Az első anyaotthonok Magyarországon a kilencvenes évek elején alakultak még a hajléktalan-ellátás keretében. 1997-ben megszületett a törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, és a szakembereknek sikerült elérni, hogy az anyaotthonok, illetve családos otthonok - a mai jogszabály meghatározása szerint családok átmeneti otthonai - a gyermekvédelem igazgatása alá kerüljenek. Ez jelentős változás volt, mert előtérbe helyezte a valódi indokot, amiért ezeket az intézményeket fenntartják, vagyis hogy segítsék a gyermekek családban történő nevelkedését.

Ebbe a munkába kapcsolódtak be a Jó Pásztor Nővérek, akik Jézus, a jó pásztor példája nyomán a perifériára szorult, kiszolgáltatott lányok és asszonyok segítésével, pasztorációjával foglalkoznak. A rend a kilencvenes évek első fele óta tart fenn anyaotthont Budapesten a harmadik kerületi Zápor utcában. A kárpótlás során egy meghatározott összeget azzal a feltétellel kaptak meg a nővérek, hogy ilyen intézményt létesítenek belőle. Ekkor indult el a második, Bécsi úti otthon építése egy, a rend tulajdonában lévő lebontott ingatlan helyén.

2004. október 1-jével nyílt meg az új intézmény, a Jó Pásztor Háza Anyaotthon, amely az ország egész területéről fogadja a családokat, és ahol október végére már telt ház volt.

Az intézményben tíz apartman lakás áll rendelkezésére az otthontalanná vált egyszülős családoknak és három kismamaszoba a várandós és az újszülöttes anyukáknak. Az otthonban egy, maximum másfél évig élhet egy család, ez alatt az idő alatt heti élelmiszercsomaggal, ruhaadománnyal is támogatják az anyákat. A rend az állami normatívából, az egyházi intézményeknek járó kiegészítő támogatásból és pályázatokon nyert összegekből tartja fenn anyaotthonait. „Ugyanakkor fontos, hogy ne ingyen lakjanak itt a családok - emelte ki a nővérek anyaotthonainak kettős intézetvezetője, Popper Andrea -, bár a térítési díj valójában szimbolikus".

Nehéz problémákkal kell megküzdeniük az otthonba került anyáknak. Az egyik súlyos tényező az anyát és a gyermeket ért családon belüli erőszak, amely egyébként az egész társadalom problémája is: egyes felmérések szerint ez Magyarországon több százezer nőt és gyermeket érint. Ezen túl az otthontalanná válásban jelentős szerepet játszik a szülőkkel vagy az élettárssal megromlott kapcsolat, a szenvedélybetegségek családon belüli hatása és a lakáshiány, amely szintén az egész társadalmat érintő probléma.

Minden apartman lakásban saját konyha és fürdőszoba van, ez biztosítja a családoknak az önállóságot. „Az itt élő anyukáknak teljesen megmarad a szülői felügyeleti joguk, minden felelősségük, gondjuk és örömük megmarad a gyermekekkel kapcsolatban - mondta Popper Andrea. - Viszont több tapintatos rafináltságot igényel a családgondozóktól, hogy belelássanak a családok életébe, és segíteni tudjanak abban, amiben kell. Ebben a munkában nagyon fontos, hogy kik a munkatársak, kik a vezetők, hogy milyen hozzáállással, lelkülettel végzik feladatukat. Nálunk meghatározó az Istenhez való tartozás, a támogatás, amit a hit ad. Ez egyben iránymutatás is lehet a családok számára."

A cél az, hogy a családok normális életritmust alakítsanak ki, reggel elmennek az otthonból, a gyerekek bölcsődébe, óvodába, iskolába, az anya pedig ideális esetben dolgozni. „Minden kisgyermekes anyukának nehéz munkát találnia - hangsúlyozta Sopronyi Andrea, a rend új otthonának szakmai vezetője -, ugyanakkor ez az egyik alapvető probléma, amit meg kell oldania egy anyaotthonba került nőnek."

A Bécsi úti otthonban elkezdődött egy tanulást segítő, fejlesztő kurzus két elhivatott pedagógus vezetésével. A korrepetáláson túl abban az alapvető problémában igyekeznek segítséget nyújtani, hogy hogyan kell tanulni. Azok az anyukák, akiknek problémát jelent az írás, olvasás, számolás, szintén eljárnak erre a programra. Emellett elindult egy felnőttek és gyermekek számára is elérhető számítógépes képzési program. „Ez egy fontos dolog, mert a legtöbb esetben nincsen semmilyen szakképzettségük az anyáknak, ha legalább ennyi van a kezükben, több eséllyel indulnak a munkavállalás terén" - emelte ki Popper Andrea.

A Jó Pásztor Nővérek anyaotthonaiban élő anyáknak körülbelül harminc százaléka cigány származású. „A velük kapcsolatos negatív megkülönböztetés szinte minden szinten érzékelhető - mondta az intézetvezető -, kezdve az óvodai, iskolai felvételtől a munkahelyszerzésig. Szerencsére vannak kivételek, például az egyik anyuka, akinek már két éve van munkája. Nagyon megbecsülik, és ő is megbecsüli a munkáját. Azt hiszem, itt tehetünk mi nagyon sokat, Istenhez tartozó hívő emberek, mert nekünk, ha úgy tetszik, parancsba van adva, hogy ne legyünk személyválogatóak. Ha ez közöttünk erőteljesebben megvalósul, talán az egész társadalomra is hatni tudunk."

A Fővárosi Szociális Közalapítványtól és az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztériumtól pályázat útján elnyert összegből a Jó Pásztor Nővérek az anyaotthonaikból kikerülő családok némelyikét albérlethez tudják juttatni. „Hét családnak tudunk fél évig támogatást adni - számolt be Sopronyi Andrea. - Így nyomon is tudjuk követni, mi történik a családdal. A gyakorlat azt mutatja, hogy működik a rendszer."

Pozitív eredményt hoznak a bérlakásokra benyújtott pályázatok is, bár e téren a magyarországi helyzet nagyon kedvezőtlen. A lakásszektoron belül a bérlakások aránya alig nyolc százalék, ennek is nagy része a fővárosban koncentrálódik. És mindennek ellenére az intézményből kikerülők több mint harminc százaléka egy másik otthonba megy át.

Egyre inkább kiderül, hogy az otthontalanná vált anyák helyzetét ezek az intézmények nem oldják meg. A cél az eredeti problémák kezelése. „Én a foglalkoztatást és a lakáskérdést látom a legjelentősebbnek - mondta Popper Andrea. - Elindult egy kezdeményezés, hogy az átmeneti gondozást nyújtó intézmények érdekvédelmi egyesületet hozzanak létre, hogy együtt tudjuk a gondolatainkat, javaslatainkat érvényesíteni. A szakmának ki kell állnia önmagáért és azokért a segítséget kérő emberekért, akikért dolgozunk."

Legfrisebb szám
Legfrissebb szám fedlapja
2010. június
Tartalom >>>